Mennyire kell egy fiatalnak ragaszkodnia a családi gyökerekhez vagy választhatja a maga életét? Az Orlai Produkciós Iroda legújabb, Folyón túl Itália című előadásról Znamenák István rendező mesélt.

Hogyan találtátok a darabot?

Több színdarabot kaptam Orlai Tibortól és Zöldi Gergely dramaturgtól elolvasásra, ezt találtam a legjobbnak, legérdekesebbnek közülük.

Milyen generációs jelenséget, problémát tárgyaltok?

A darabban nem is a közvetlen generációs problémáról van szó, hanem két lépcsőről: négy nagyszülő és egy unoka a szereplők. Egy New Jerseyben lakó, szokásjog szerint élő, olasz család áll a középpontban. Amerikában élő munkásemberek. A nagyszülők két dolognak szentelték az egész életüket: egyrészt a munkájuknak, hogy felépítsék az egzisztenciájukat, az otthonukat. Nehezen hagynák már ott, amit megteremtettek maguknak. Emellett legalább ennyire meghatározó számukra a család is, lévén olaszok: „Tengo famiglia - első a család!”. Meghatározóak számukra a kötelékek, az összetartás. Mindeközben jelen van a modern idő is, a megváltozott világ. Az unoka megpróbál megfelelni valamennyire a hagyományos rendnek is, vasárnaponta eljár a családi ebédekre, ám egyszer csak egy olyan lehetőséget kap, amely előrelendítheti a karrierjét. Ha elfogadja, nagyon messzire kell költöznie a nagyszülőktől, akik megpróbálnak elkövetni mindent, hogy ne hagyja ott őket. Ne azt válassza, amit választania kell. Hogy mi történik ezután a darabban, nem szeretném előre elmondani.

Mennyit akartok megmutatni abból, hogy ez egy olasz család? A darab szerint folyton esznek, mindig fullasztó meleg van a házban.

Az étkezések adják a darab szerkezetét. Az életük lényege a hosszú, egymásba folyó ebédek, vacsorák és az ezzel járó családi együttlétek.

Egymás szavába vágós, zajos beszélgetésekre számíthatunk az asztal körül?

Természetesen magyar színészekként nem akarunk úgy csinálni, mintha mi is olasz emberek lennénk. Ennek nem sok értelme lenne. Ugyanakkor a család sajátos életmódjából, temperamentumából rengeteg komikus elem származik. Ez utóbbit szeretnénk megmutatni, ez a színdarab alapja.

Nagy színészek játszanak együtt, hogyan született a szereposztás?

Remek művészeket sikerült megnyernünk a produkcióba, mind az idősebb szerepekre, mind a két fiatalabbra. Szabó Kimmel Tamást az egyik legtehetségesebb fiatal magyar színésznek tartom. Cseh Judit is nagyszerű színésznő, aki a hatodik szereplő.

Közszolgálati a kérdés, mégis egy generációs darabnál fontos megkérdezni: kinek ajánljátok az előadást?

Teljesen komolyan mondom: a legfiatalabbaktól a legidősebb korosztályig. Mindenki számára ismerős problémát tárgyalunk: a családtól való elszakadást. Nagyon megrendítő, ugyanakkor legalább ennyire vidám történet mondunk el.

Fognak nevetni a nézők?

Ez bizton állíthatom. Aki ismer engem, tudhatja, erre nálam egyébként is számítani lehet.

Joe Dipietro darabját 2014. október 8-án mutatja be a Belvárosi Színházban az Orlai Produkciós Iroda, Benedek Miklós, Lukáts Andor, Lázár Kati, Szabó Éva, Szabó Kimmel Tamás és Cseh Judit főszereplésével.

A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.