Két csúcsragadozó szoros kapcsolatáról árulkodik egy megkövesedett combcsontba beágyazódott fog, melyre a kutatók a Kaliforniai Egyetem paleontológiai múzeumában bukkantak.

Mintegy 210 millió évvel ezelőtt, amikor a Pangea szuperkontinens elkezdett széttöredezni és kutyaméretű dinoszauruszok igyekeztek elrejtőzni szinte minden elől, a hüllők két teljesen eltérő fajtája, a phytosaurusok és rauisuchidák álltak a tápláléklánc csúcsán.

A kutatók mostanáig azt hitték, eme két csúcsragadozó nem sokszor találkozott egymással, mivel a phytosaurusok a vizet, míg a rauisuchidák a szárazföldet uralták. Ezt az elméletet azonban megcáfolja egyetlen csont tartalma.

A Naturwissenschaften folyóiratban Stephanie Drumheller, Michelle Stocker és Sterling Nesbitt közzétette tanulmány bizonyítékot nyújt arra, hogy a két élőlény nemcsak hogy kapcsolatba került egymással, hanem kereste az alkalmat. „A phytosaurusokról úgy hittük, domináns vízi ragadozók voltak hatalmas testük és a modern krokodilfélékhez való hasonlóságuk alapján – mondja Stocker. – Most először találtunk közvetlen bizonyítékot arra, hogy vízi és nagy testű szárazföldi zsákmányt is szereztek."

A bizonyítékot egyetlen fog szolgáltatja, ami azonban nem csak egy fog, hanem egy 7,6 méteres rauisuchida combcsontjába ékelődött phytosaurusfog. A letört fog öt centiméter mélyre jutott a csontba, mely később begyógyult, jelezve, hogy a rauisuchida túlélte a támadást.

Drumheller szerint nagyon ritka, hogy közvetlenül a megkövesedett csontba ékelődött fogakat találnak. „Ez az első alkalom, hogy phytosaurusoknál találunk rá példát, és elősegíti a harapásnyomok interpretálását" – teszi hozzá.

A kutatók a Kaliforniai Egyetem paleontológiai múzeumában akadtak rá a csontra, teljesen véletlenül. Nesbitt szerint lenyűgöző, hogy néhány felszíni nyom és egy csontba ágyazódott fog alapján rekonstruálni tudták az ősi tápláléklánc egy részét. „Mindez arról tanúskodik, az aprólékos megfigyelés hogyan vezethet fontos felfedezésekhez" - tette hozzá.

A combcsontba ágyazódott fogat CT-vizsgálattal és 3D-s nyomtatóval sikerült rekonstruálni. Több harapásnyom árulkodik arról, hogy az állatot élete folyamán legalább kétszer támadta meg phytosaurus.

Stocker szerint a kutatás megkívánja, hogy újból megvizsgálják a kései triász ökoszisztémáival kapcsolatos feltételezések némelyikét. A vízi és szárazföldi élővilág elkülönülését túlontúl leegyszerűsítették, és úgy véli, a tanulmány rávilágít, hogy eme két élőhely milyen szoros kapcsolatban állt egymással.

Forrás: Hirado.hu