A magyar író 1864. október 5-én, 41 éves korában vesztette életét Alsósztregován. Halálának 150. évfordulóján a Nógrád megyei Csesztvén, Magyarország egyetlen Madách-emlékhelyén rá emlékeztek.
Verseiből mélyen szól a szülőföld, az Ipoly és a Sztregova patak által határolt völgy, a parti füzek, a lankás dombok iránti szeretete, amely a róla mitizált kép ellenére is életszeretettel fonódik össze - mondta a főigazgató.
E. Csorba Csilla arra is kitért, hogy Madách Imre a szabadságharc után elszenvedett fogsága után, 1860-ban Nógrád megye választott bizottmánya közgyűlésének egyik főszereplőjeként harcolt a nemzeti függetlenség és az alkotmányos parlamentáris rendszer helyreállításáért, és lépett fel a hazug kormányzat elnyomó törekvései ellen.
Kár, hogy ezt a nagy költészetben fogant, szilárd elvekre alapozott életet csak 41 éves koráig folytathatta - mondta a főigazgató, hozzátéve: "kultuszának ébren tartása mindannyiunk feladata".
A megemlékezésen Madách Imre leszármazottja, Madách Aliz unokája, Grosschmidt Péter azoknak mondott köszönetet, akik nélkül nem jött volna létre az emlékház: Miklós Róbert, a Petőfi Irodalmi Múzeum akkori igazgatója, a múzeum kialakításának kezdeményezője, Zólyomi József, a balassagyarmati Palóc Múzeum korábbi igazgatója, az első kiállítás megszervezője, az elhanyagolt kertet parkká varázsoló Lipthay Béla természettudós, a parkot gondozó Guth Sándor és Guth Pál, valamint Grosschmidt Károlyné Madách Aliz, aki személyes tárgyakkal, dokumentumokkal járult hozzá a kiállításhoz, nyitotta és zárta a múzeumot, "tárlatvezető volt és a múlt tanúja".
Madách Imre 1823. január 20-án született és 1864. október 5-én halt meg Alsósztregován, 1844 decembere és 1853 szeptembere között lakott Csesztvén. A csesztvei kúria 1964-ben kapott múzeumi funkciót. Az emlékházat két éve újították fel, akkor nyitottak meg az új állandó kiállítást is.
Forrás: MTI
