Kelta temetőt tártak fel az észak-erdélyi autópálya nyomvonalát kutató régészek Kolozsvártól mintegy 20 kilométerre nyugatra, a kalotaszegi Magyarvista (Vistea) térségében.
A Szabadság napilapnak nyilatkozó Sorin Cocis régész elmondta, a Magyarvista melletti Gerecse-dombon a 2010-ben elvégzett fémérzékelős vizsgálat jelezte először, hogy érdemes alaposabban átvizsgálni a területet. Akkor négy hamvasztásos kelta sírt ástak ki, amelyekben az időszámításunk előtti 4-3. századból származó vasfegyvereket, kardot, lándzsát és késeket találtak.
A munkálatokat az elmúlt hetekben folytatták, és egy 1,8 hektáros területre terjesztették ki, amelyen 56 sírhelyet tártak fel, de a régészek azt feltételezik, hogy a temető sokkal nagyobb lehet. A sírokból hamvakat tartalmazó urnák, kerámiaedények, vasból készült fegyverek, kardok, lándzsák, kések és pajzsmarkolatok, valamint ékszerek, ezüst- és bronzkarperecek kerültek elő.
A felszínre hozott tárgyak arra utalnak, hogy a kelták hittek a túlvilági létben, mert holmijukkal együtt temették el halottaikat, és ital- és ételáldozatot is elhelyeztek a sírokban - jelentette ki az ásatásokat vezető régész. Hozzátette, egy 70 centiméter magas és 40 centiméter széles sírkövet is találtak, amelyen két faragott kar látszik. A régészek a leletek feldolgozásán és restaurálásán dolgoznak, idővel a leleteket múzeumban helyezik el.

Berecki Sándor régész, keltaszakértő a Szabadságnak elmondta, hogy a kelták a Kr. e. 4. század utolsó negyedében hatoltak be Erdélybe. A Szatmár megyei Csomaközön (Ciumesti) talált, madárral díszített sisak a legismertebb romániai kelta lelet. Kolozsvár környékén több kelta lelőhelyet is feltártak már. A közel száz sírból álló apahidai temető a legkiterjedtebb közülük. A dezméri (Dezmir) kelta temetőben egy szekerestül eltemetett vezér sírját is megtalálták. A kelták a Krisztus előtti 2. évszázad elején húzódtak vissza Erdélyből.
Forrás: Hirado.hu