Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Fény derülhet az élet eredetére

Fény derülhet az élet eredetére

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2014. 10. 11.
Péter Bence hazatér - a világsztár zongorista Budapesten mutatja be legújabb produkcióját
2025-09-16 08:30:00

Új műsorral, látványos színpadi megoldásokkal és egy titokzatos vendéggel tér vissza Budapestre a

Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
2025-09-16 07:00:00

Nyolcadik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amelyet idén Dezső Tamás nyert el az

Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten
2025-09-15 12:00:00

Hétvégén ért véget a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, melyen Joachim Trier új alkotása

ONE MORE LIKE: A magyar sportdráma, ami meghódította Las Vegast is
2025-09-15 10:10:01

A ONE MORE LIKE című magyar sportdráma a hétvégén Batumiban és Las Vegasban is diadalt aratott: a provokatív

további bejegyzések a szerzőtől »

Az elmúlt egy-két évtized legnépszerűbb témája volt, hogy milyen ökoszisztémák, életközösségek léteznek az óceánok, tengerek olyan mélységeiben, ahová nem jut el a napfény.

A tengerek, óceánok kutatása szinte egyidős az emberiséggel. Mindig is kíváncsiak voltunk a földi élet eredetére, amelyet az óceánokból származtatnak. Biológusok, geológusok vizsgálják a tengerfeneket választ keresve többek között az élet keletkezésére.

fotó: hirado.hu/AFP
Azt már régen kiderítették a kutatók, hogy az óceánok meg a szárazföld aljzatának kőzettani felépítése teljesen más, akárcsak azt, hogy létezik az úgynevezett lemeztektonikai mozgás, ami előidézi a tengerrengéseket, meg tudják figyelni az óceánok alatti vulkánok működését is. A mélytengeri kutatások irányairól Rancsik Béla, a SZTE geológusa beszélt.

Rancsik Béla elmondta: az elmúlt néhány évtizedben a tudomány odáig jutott, hogy műholdak alkalmazásával centiméter pontossággal meg lehet mérni kontinensek egymástól való távolságát, így megállapítható, hogy az elmúlt években mennyit távolodtak egymástól a kontinensek.

A cunamikat kiváltó tengerrengéseket is kutatják, és ez nemcsak a geofizikusokat, vagy a vulkánokkal, magmás kőzetekkel foglalkozó kutatókat érdekli, hanem az üledékes kőzetekkel foglalkozó geológusokat is. A cunamik során ugyanis jellegzetes üledék-összetételek rakódnak le, speciális szerkezetek jönnek létre.

Az elmúlt egy-két évtized legnépszerűbb témája volt, hogy milyen ökoszisztémák, életközösségek léteznek az óceánoknak, tengereknek olyan mélységeiben, ahová nem jut el a napfény. A tenger alatti geológiában komoly előrelépés volt, hogy felismerték az úgynevezett tenger alatti füstölőket, a kisebb-nagyobb, kürtő alakú felépítményeket, amelyekből sötét színű, forró víz áramlik ki. Ennek a víznek teljesen más az összetétele, mint a környezetében lévő tengervíznek. A kutatók megfigyelték azt is, hogy ilyen extrém körülmények között is – viszonylag nagy hőmérsékleten, nagy nyomáson, a napfénytől elzárva – fenn tudnak maradni életformák.

Mindez azért izgalmas, mert szorosan kötődik ahhoz a kérdéshez, hogyan keletkezett a földön az élet, magyarázta Rancsik Béla. Már elég régóta felmerült az az ötlet, hogy talán a földtörténet korai szakában nem a tenger felső, átvilágított övezetében születtek meg az első életformák, hanem, éppen azért, hogy az intenzív kozmikus sugárzástól védve legyenek ezek a bonyolult szerves struktúrák, védett helyen, az óceán fenekén.

Ha valamilyen oknál fogva a Föld felszínén megszűnne a fotoszintézis lehetősége, geológiai időléptékben nagyon gyorsan összeomlana a bioszféra. A tengerfenéken található életközösségek azonban ettől teljesen függetlenek, akkor is megmaradhatnak, ha a Föld évezredekre sötétbe borul. Az élet sebezhetősége a Földön sokkal bonyolultabb, sokkal több változó szabályozza, mint ahogy korábban elképzelték.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány Természet Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Felfelé hulló eső és xenobotok – különleges kiállítás a LAM-ban Felfelé hulló eső és xenobotok – különleges kiállítás a LAM-ban
  • David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr867938650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard