A tervezett M4-es autópálya nyomvonala mentén végzett próbafeltárások során több száz kerámiaedény és agyagszobrocska került elő.
A Déri Múzeum munkatársai sajtótájékoztatón számoltak be az eredményekről csütörtökön. A Berettyóújfalu és Nagykereki közötti 32 kilométeres szakaszon nyolc régész, tizenegy technikus és ötven segédmunkás dolgozott 115 szondával - mondta el Dani János régészeti tárvezető, koordinátor.Az ásatások során előkerült leletekből - több száz kerámiaedényből, agyagszobrocskából - a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy Kr. e. 1700 körül földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak a Berettyó mentén élők.
Érdekességként említette, hogy a gáborjáni határban egy zsugorított csontvázat is találtak, amely Kr. e. 4000 körülről származhat. Szolnoki László régész elmondta, hogy Váncsod és Gáborján térségében a 2-3. századból római császárkori szarmata települések nyomait is megtalálták.
Hencida és Bojt térségében agyaggödröket és temetkezési helyeket tártak fel a Kr. e. 6000-5400 közötti időszakból. Mint D. Szabó László régész elmondta, az itt élők gyakran házaikban temették el az elhunytakat, zsugorított pózban kelet felé fordítva őket, arcukat vörösre festve. Feltártak egy szkíta urnasírt is, amely Kr. e. 700-450-ből való lehet. A lelet annál is inkább értékes, mivel a szkítákról vannak az első írásos emlékek - hangzott el.
A magyar-román államhatár mentén feltárták annak az 1700 éves Csörsz-ároknak a nyomait is, amely egykor a terület védelmi rendszere lehetett. Az pedig külön érdekesség, hogy a hármas struktúrájú árokrendszer egybeesik a mai magyar-román határral - hangsúlyozta Dani János.
Forrás: MTI
