A Kínai Tudományos Akadémia és a Talieni Természettörténeti Múzeum régészei több mint ezer, 300-500 ezer éves kőből, állati csontból vagy agancsból készült eszközt gyűjtöttek össze a feltárás augusztusi megkezdése óta Talien város egy mészkőbányájában, a Lote-hegyen.
A kőeszközök, illetve a feltehetően hasonló célból feldarabolt állatcsontok arra utalnak, hogy a Lote-hegyen fekvő terület fontos helyszíne lehetett a korai emberi aktivitásnak - mondta el Huang Vej-ven régész. A leletek nagyjából egyidősek lehetnek a pekingi ember néven ismert Homo erectus-fosszíliák egy részével, amelyeket a Csoukoutien barlangrendszerben találtak meg a 20. század elején. Az ottani leletek közül a legrégebbieket az újabb kutatások 750 ezer évesre - a korábbi feltételezéseknél 250 ezer évvel korábbra - datálják, míg a legfiatalabbak mintegy 200 ezer évesek lehetnek.
A Lote-hegyen talált leletekhez hasonlóan a Csoukoutien barlangrendszerben is számos antilop- és szarvasagancsot találtak, amelyet a pekingi ember szintén eszközként használt. A kutatók szerint további egyezés, hogy a Lote-hegyen, hasonlóan a csoukoutieni régészeti anyaghoz, számos elefánt-, tigris- és vaddisznócsontra bukkantak.
A most feltárt leletek a legkorábbi bizonyítékai lehetnek a kultúra északkelet-kínai jelenlétének, fontosak tehát az emberi evolúció és a kultúra eredetének kutatása szempontjából is - magyarázta Kao Csun-ling, a Talieni Természettörténeti Múzeum alelnöke. A bánya azért bizonyult kedvező helyszínnek a leletek megmaradása szempontjából az egyik kutató szerint, mivel a mészkőben könnyen alakulnak ki olyan repedések és víz vájta barlangok, amelyek menedékül szolgálhatnak a különféle fosszíliáknak. Emberi maradványokat egyelőre nem találtak a helyszínen, a feltárás folytatódik.
Forrás: Hirado.hu
