Weiner Sennyey Tibor PIHIK című 2015-ben a könyvesboltokba kerülő verseskötetét nem hagyományos könyvbemutatón és verskoncerten mutatták be december 17-én, a MÜSZI-ben.
Weiner Sennyey Tibor Pihik - válogatott és új versek 2015 című kötetének különleges könyvbemutatóját szerdán tartották a MŰVELŐDÉSI SZINTEN. A 100 verset tartalmazó kötetet illusztrálta Szarka Fedor Guido, a könyvet tervezte Lőrincz Gergely, kiadja a Pluralica. A könyv 2015-ben kerül a könyvesboltok polcaira, addig is megrendelhető ezen az email címen.
A pihik az egyszárnyú lények, akik önmagukban bénák és torzszülöttek, de együtt, összekapaszkodva, csapatostul már repülni is tudnak. Ha a földön téblábolnak, kicsik, törékenyek, elesettek, ám ha egymásba kapaszkodva az égbe szökkennek, mint hatalmas felhő beborítják az eget. Elérik céljukat, mert tudják, egyedül repülni képtelenek. Együtt. Közösen. A pihik a ma emberei, akik egyedül képtelenek megoldani a közös, nagy, sőt globális problémákat. Össze kell fogni. És a pihik egyben kegyelmi állapotok is, amikor a költő képes verset írni, amikor meghalljuk a hangot, amikor kinyitjuk az elménk a többre, a szépre, az igazra.
"Talán azt kellene legelébb elmondani, hogy mi is az, ami hiányzik ezekből a költeményekből, hogy miért érzem rajtuk a tömegvonzással szembeni lágy, de határozott ellenállást. Ezek a versek nem akarnak rátelepedni az olvasóra. Nem harsognak, és nem is rejtőzködnek sejtelmesen, nem követelik olvasásukat, nem löknek előre az újabb és újabb költeményekhez, hanem egyszerűen vannak, és a létezésük már önmagában is vers, ha a verset az emberibb ember felé vezető útként tételezzük. (...)
Ami elsőre és végérvényesen megkapott Sennyey legutóbbi kötetében, az a költői (emberi) magatartás korszerűtlensége. Méghozzá a maga iránt vonzalmat keltő korszerűtlensége, ami, meglehet, éppen a korszerűség jele. Félreértés ne essék, Weiner Sennyey Tibor lírai énje a huszonegyedik század alakja, aki alumínium-kerékpárján száguldozik a szmogos városban, de nem a sebességet dicsőíti, hanem a megállás szükségességére emlékeztető lámpákat, az útkereszteződésben várakozás üdvös nyugalmát. Csípős-savanyú iróniával reagál kortársai felszínességére és érzelemmentességére, ám nem válik vesszőparipájává az irónia, inkább még közelebb hajol a dolgokhoz. Játékos versben pajzánkodik, viszont a szerelem tisztasága az éltető eleme."
Fekete J. József - Magyar Szó
Szokolay Dongó Balázs a Völgyvándor című verset zenésítette meg és Szederrel együtt adta elő:
A különleges könyvbemutató végén a PIHI című verset Szegezdi Róbert és a NA! mutatta be:
További videók itt.
Forrás: drot.eu
