Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
70 éve szabadult fel a pesti gettó

70 éve szabadult fel a pesti gettó

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2015. 01. 18.
Népi ritmusok és legendás éjszakák Gombaszögön
2025-07-14 18:00:00

A Felvidék legnagyobb ifjúsági-kulturális rendezvényén, a Gombaszögi Nyári Táborban idén is különleges

Rock, család, Balaton: közeleg a 17. TÁBOR Fesztivál
2025-07-14 11:02:30

Augusztusban ismét benépesül Alsóörs, ahol a hazai rock- és metalélet nagyjai, családbarát programok és

Zene, ami összeköt - országjárásra indul a Concerto Budapest
2025-07-11 18:00:00

A klasszikus zene erejével szeretné közelebb hozni az embereket egymáshoz és a kultúrához a Concerto Budapest

Tánc, zene, mesterségek: a Hagyományok Háza beköltözik a nyári fesztiválokra
2025-07-11 11:07:40

Legyen szó kézműves foglalkozásról, táncházról, népzenei koncertről vagy mesemondásról, a Hagyományok

további bejegyzések a szerzőtől »

Az évforduló alkalmából gyászmegemlékezést tartottak a Dohány utcai zsinagógában. Az eseményen Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta: a mai napot a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme határozza meg.

1945. január 18-án szabadult fel a pesti gettó. A gettó szó a középkorban zsidónegyedet jelentett, azt a városrészt, ahol először a közös életmód és vallás miatt költöztek össze a zsidó emberek, később, a 15. századtól a mindenkori hatalom jelölte ki nekik kényszerlakhelyül. Európa utolsó gettóját Rómában a pápai állam 1870-es megszűnte után számolták fel. A második világháború idején a nácik hoztak újra létre gettókat az általuk megszállt kelet-európai területeken, egyebek között Lengyelországban és a Szovjetunióban. Magyarországon a második világháborúba való belépés után már megkezdődtek a deportálások, és tízezreket hívtak be munkaszolgálatra.

Az 1944. március 19-i német megszállás után, pontosabban április 16-án Kárpátalján kezdődött a zsidóság elkülönítése, gettókba zárása és a vidéki zsidók deportálása. 1944. április 5-étől minden hat évnél idősebb magyar zsidó embernek elrendelték a sárga csillag viselését.

fotó: holokausztmagyarorszagon.hu
November elején Budapestről elindították az első halálmeneteket: az árokásásra kirendelt embereket és a csillagos házakban összefogdosott zsidókat a csikorgó hidegben élelem nélkül, gyalogmenetben hajtották a nyugati határra, hogy ott a németeknek végezzenek erődítési munkát. A lemaradókat és a legyengülteket agyonlőtték. A halálmeneteket a budapesti képviselettel rendelkező semleges országok és a Vatikán tiltakozása miatt a hónap közepén leállították, és a zsidók gettóba zárását rendelték el - ez ellen a németek tiltakoztak, mert ez a zsidóság országon belül tartását jelentette.

Először, 1944. november 15-én az úgynevezett újlipótvárosi gettó jött létre a pápai, svájci, svéd, spanyol és portugál védelem alatt álló házakból, a "nemzetközileg védett gettó" határait nem jelölték ki. A Margit híd pesti hídfőjénél álló épületekbe hivatalosan 15 ezer 600 védett személy költözhetett be (a hely nekik is szűkösen lett volna elég), de a hamis papírokkal rendelkezők miatt ennél kétszer-háromszor többen zsúfolódtak össze. A védettség ellenére a nyilasok folyamatosan razziáztak, raboltak, az embereket a Duna-partra hajtották és agyonlőtték. A Váci út, Wahrmann (ma Victor Hugo) utca, Újpesti rakpart és Szent István körút alkotta négyszögből január elején a semleges diplomaták mintegy tízezer embert a nagy gettóba telepítettek át, mert úgy ítélték meg, ott jobbak a túlélési esélyeik.

fotó: origo.hu/ Bundesarchiv/Faupel
A budapesti "nagy" gettó - Európa utolsó, egyben egyik legnagyobb gettója - létrehozásáról a nyilasok a rendeletek betartatására hivatott, zsidó vezetőkből választott Zsidó Tanácsot 1944. november 18-án értesítették. A Stöckler Lajos vezette szervezet ezután - sikertelen - tárgyalásokat kezdett a gettó határairól, ellátásáról, védelméről. A gettó határait megszabó belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg, a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma Kertész) utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt területet december 10-én zárták le. A gettó 4513 lakásába 40 ezer embert telepítettek a városban elszórt csillagos házakból, ez a szám gyorsan emelkedett, és 1945 elején - a holokauszt-emlékközpont (Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely, HDKE) adatai szerint - elérte a 70-80 ezret. 

Az összezsúfolt embereknek a vöröskereszt erőfeszítései ellenére is éheztek, és amikor december végén bezárult a szovjet ostromgyűrű, a helyzet még kritikusabbá vált. A gettóban az egészségügyi viszonyok minősíthetetlenek voltak, az emberek tömegesen haltak meg, decemberben naponta 80-120 halottat vittek ki. 1945. január 18-án a Vörös Hadsereg közeledtére a nyilas őrség eltűnt, a kerítés deszkapalánkjait az emberek eltüzelték. A gettó felszabadulásakor csak a Klauzál téren több mint 3000 temetetlen holttestet találtak. A "nagy" gettóban 70 ezer, a "nemzetköziben" 30-35 ezer ember élte túl az ostromot és a nyilasok rémuralmát (HDKE-adatok). A valamikori gettófal vonalában a 70. évforduló alkalmából emlékfalat építettek, a falon interaktív térkép mutatja be a városrész történetét.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Budapest Évforduló Holokauszt II. Világháború Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Exkluzív interjút adott Jennifer Lopez Exkluzív interjút adott Jennifer Lopez
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Május 19-én nyitja meg kapuit a Gustav Klimt: The Immersive Experience interaktív kiállítás Május 19-én nyitja meg kapuit a Gustav Klimt: The Immersive Experience interaktív kiállítás

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr297941272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard