Kemény Henrik, a vásári bábjátszás Kossuth-díjjal kitüntetett művésze, Vitéz László atyja január 29-én lenne 90 éves. Születésnapján koszorúzás és ünnepi megemlékezés is lesz.
Kemény Henrik Kossuth-díjas magyar bábművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia Színház- és Előadó-művészeti Tagozatának tagja 1925. január 29-én született az évszázados bábjátékos hagyományokat követő Korngut családba. Nagyapja, Korngut Salamon Galíciából érkezett Pestre, a vásárokat járva pedig először cirkuszt szervezett, majd áttért a bábjátékra, később állandó színházat hozott létre Külbudán. Fia 1912-ben New Yorkból hazatérve megalapította a Columbia Magyar Mechanikai Színházat.
Az első világháború nehézségei után 1926-ben új lendülettel álltak munkába, fő figurájuk pedig Paprika Jancsi lett. A harmadik bábos generációt képviselő kisgyermek, Henrik, a család mutatványos bódéjában nőtt fel, és eleinte az apja által készített Miki egér marionettel gyakorolt. Az iskolában a pótvizsgázó Vitéz Lászlót alakította, aki palacsintasütővel leckéztető, vidám karakterével később a művész legjellegzetesebb figurája lett. Fellépett az Állami Bábszínházban, de az ő nevéhez fűződik a műfaj első vidéki meghonosítása is, Győrben. Idővel visszatért a vándorbábozáshoz, Trabantjával járta az országot.
Az 1976-ban Csukás István meséje alapján készült Süsü, a sárkány bábfilmsorozat főhősének mozgáskultúrája is az ő munkáját dicséri. 1992-ben csatlakozott a Kolibri Színházhoz. Hitvallását jól példázza egy interjúban adott válasza arra a kérdésre, számtalan alkotása közül melyik a kedvence: „Mindig a legújabb, amit éppen csinálok. Ha nem szereti az ember azt, amit csinál, megette a fene.”
A Népligetben, a Mutatványos téren működött a család tagjai által közösen épített Kemény Bábszínház, melyet 1982-ben kultúrtörténeti emlékké nyilvánítottak. A 250-300 négyzetméteres faszerkezetű épület 2011 októberében leégett, és ez közrejátszott abban, hogy a nehéz történelmi időket is megélt mester teljesen legyengült, s a rákövetkező hónapban, november 30-án elhunyt. Kemény Henrik nyolcvan éven keresztül aktívan bábozott, meghatározó személyisége volt a vásári hagyományok továbbfejlesztésének, de nagy hatással volt a kortárs magyar bábművészetre is. Személye összekapcsolta a magyar bábozás vándorló, népi hagyományait az esztétikailag kiforrott, kortárs kísérletekkel. Munkásságát korábbi elismerésein túl 2008-ban Prima Primissima díjjal jutalmazták.
Novák János, a Kolibri Színház igazgatója így nyilatkozott róla: „magyar Pán Péter, örök gyerek, aki a szüleitől kapott örökséget megőrizte, továbbadta, hírre vitte az egész világon, bátorságot öntve mindenkibe, aki hisz a mesékben.”
Emlékére január 29-én 15.00-kor koszorúzásra kerül sor a Kolibri Színháznál, ezt követően pedig 16 órától ünnepi ülést tartanak a Pesti Vigadó Makovecz termében. A meghívottak között lesz Láposi Erika néprajzkutató, Kékesi Kun Árpád színháztörténész és Ács Norbert bábművész, de bemutatásra kerül a Kemény Bábszínház Képeskönyve is, Szervusztok, Pajtikák! címmel pedig kiállítás várja az érdeklődőket a Vigadó Galériában február 1-ig, mely a 150 éves a Vigadó jubileumi programsorozat részeként tekinthető meg.
