A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia február 3-án kedden, 18 órakor ünnepélyes köszöntőt tart Csoóri Sándor 85. születésnapja alkalmából. Az esten a költő személyesen is jelen lesz.
Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, író, esszéista, a nemzet művésze február 3-án lesz nyolcvanöt éves.
Zámolyon született 1930. február 3-án földműves családban. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban. 1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került.
Az 1956-os forradalom után egy ideig nem talált munkát, majd tisztviselőként helyezkedett el a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-1968-ig szabadfoglalkozású író volt, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnöke című lap munkatársaként dolgozott. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgjaként tevékenykedett.
A hatvanas években megfigyelés alatt állt, évekig hallgatásra kényszerült, jelentősebb díjat nem kaphatott. Ekkor írott verseit sötét tónusok, vidéki csendéletek, valamint a szegények iránti együttérzés jellemezték. 1962-es Menekülés a magányból című verseskötetének fő témái a gyermekkor, a háború és a szerelem. 1967-től forgatókönyvíróként közreműködött Kósa Ferenc (Tízezer nap, Ítélet, Hószakadás, Nincs idő) és Sára Sándor (Vízkereszt, Nyolcvan huszár, Elátkozva a hatodik napot, Tüske a köröm alatt) filmjeiben.
Láthattátok, hogy barbárnak születtemLáthattátok, hogy barbárnak születtem,
ferde vágású szemmel,
kis senkinek,
akit egy félnapi havazás is betemethet.
Szívem sokáig úgy himbálózott a szélben,
mint egy kötélen lógó
ekevas.
Kezdetben mutogathattátok nekem
a hegyeket, a romokat, a fákat,
a dögkútak meszes szájaszélét,
az ötágú vasvella hegyére
fölszúrt teliholdat,
akkor én még csak az éjszakákra
vágytam,
s hallgattam, hogy valakik
űzik egymást a sötétben
és fejjel rohannak neki
az ártatlan fáknak is.
Azóta túl sok éjszaka
csomósodott meg bennem,
túl sok megkésett ünnep és vigasz,
de sértetlen órám
és sértetlen hazám nem volt nekem.
A költők verseket írtak az égre,
a vaskapukra,
a benzineshordókra,
én pedig ronda, sebhelyes köveket
hordtam egyenként halomba,
hogy nekem is maradjon valamim,
amire emlékezhetem.
Az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője, a monori (1985) és a lakitelki tanácskozás (1987) előkészítője. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1988–93 között elnökségi tag. 1988-tól 1992-ig a kéthetenként megjelenő Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke.
1990-ben megkapja a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt tagadtak meg tőle. 1997-ben Sára Sándorral és Kósa Ferenccel Magyar Örökség Díjat kap a Tízezer nap című filmért.
1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke, 1992-től emellett a Hitel főszerkesztője.
Összegyűjtött versei A jövő szökevénye címmel 2000-ben láttak napvilágot, 2004-ben válogatott verseinek legújabb gyűjteményét Elkártyázott köpeny címmel publikálta. 2007-ben esszékötettel jelentkezett Tizenhét kő a parton címmel. 2009-ben Harangok zúgnak bennem címen adta ki legújabb verseit. 2012-ben Már én se volnék címmel összegyűjtött szerelmes verseiből adott ki válogatást. Nyolcvanadik születésnapjára versei alapján Télvégi Tavaszváró címmel komponált oratorikus "látomást" Szokolay Sándor.
József Attila-díjjal kétszer tüntették ki, 1954 után 1970-ben is. 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal ismerték el. A Kossuth-díjat, amelyet ellenzéki magatartása miatt nem ítéltek neki oda korábban, 1990-ben kapta meg, 2012-ben pedig a Kossuth-nagydíjat vehette át. 1997-ben Sára Sándorral és Kósa Ferenccel Magyar Örökség Díjat kapott a Tízezer nap című filmért. 2005 óta a Magyar Írószövetség örökös tagja. 1997-ben Károli Gáspár-díjat, 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át. Munkásságát 2003-ban Arany János-nagydíjjal, 2004-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2008-ban Prima Primissima Díjjal is elismerték. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagydíjával, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal jutalmazták, és ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára.
Csoóri Sándor 85. születésnapi köszöntéseIdőpont: Február 3. kedd 18:00
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Budapest, Károlyi utca 16.)
Program:
A megjelenteket E. Csorba Csilla a PIM főigazgatója üdvözli.
Köszöntőt mond: Balog Zoltán miniszter úr, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Gróh Gáspár irodalomtörténész, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója, Szentmártoni János a Magyar Írószövetség elnöke és Sára Sándor filmrendező.
Közreműködnek: Sebestyén Márta előadóművész, Császár Angéla és Rubold Ödön színművészek valamint Csoóri Sándor (Budafolk), a költő unokája
