A nagy érdeklődésre való tekintettel egészen március 29-ig látogatható a Magyar Művészeti Akadémia Magyar animáció 100 című kiállítása. A tárlaton többek között olyan népszerű karakterek találkozhatunk, mint Gusztáv, Vuk, vagy Grabowski.

A tárlat az első amatőr trükkfilmkísérletektől a videómegosztókon nézőcsúcsokat döntögető kortárs animációs kisfilmekig mutatja be a magyar animáció sokféle és változatos történetnek legfontosabb állomásait, máig kiemelkedő filmjeit, a technika fejlődését és a filmek mögött álló alkotókat. A magyar filmgyártás történetének egyik legszínesebb fejezete az animációs film. Olyan máig népszerű karaktereket köszönhetünk neki, mint a Kiskakas, Gusztáv, Vuk, a Mézga család vagy Grabowski. És noha az animációs rendezők játékfilmes kollégáikhoz képest kevésbé ismertek, nem kell senkinek sem bemutatni a magyar animáció máig legnépszerűbb alkotásait jegyző Macskássy Gyulát, Dargay Attilát, Nepp Józsefet, Foky Ottót, Ternovszky Bélát, Cakó Ferencet, Varga Csabát vagy M. Tóth Gézát, valamint a magyar animáció olyan jeles művészeit, mint Jankovics Marcellt, a Magyar Művészeti Akadémia alelnökét, illetve Gyulai Líviuszt és Orosz Istvánt, az MMA rendes tagjait.



A százéves múltra visszatekintő magyar animáció története 1914-ben kezdődött Kató-Kiszly István trükkfilmjeivel. A rendszeres animációsfilm-gyártás a Macskássy Gyula vezette budapesti reklámfilm-műteremben indult el a 30-as, 40-es években. Szintén Macskássy érdeme, hogy a II. világháború után sem szakadt meg a rajzfilmgyártás. Az 50-es években formálódott állami Pannónia Filmstúdió vált a magyar animáció fénykorának alapintézményévé, ahol a 60-as évektől egymás után születtek a ma is ismert animációs mozifilmek és tévésorozatok, valamint a külföldi fesztiválokon nagy sikerű művészi animációk, többek között Rófusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje, amely az első magyar film volt, amely Oscar-díjat kapott. A rendszerváltozás óta eltelt 25 év a gyártási és financiális nehézségek ellenére is bővelkedik kultikus filmekben és nemzetközi sikerekben, példaként ott van az Oscar-jelölt Maestro, az Annecy-fődíjas Nyócker!, vagy a videómegosztókon is milliós nézőszámot elérő, 100 részes Magyar népmesék.

A kortárs magyar animáció utánpótlásának egyik legfőbb intézménye a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a MOME-s diákmunkák mind gyakrabban szerepelnek sikerrel a világ legrangosabb fesztiváljain. A magyar animáció 100 az első amatőr trükkfilmkísérletektől a videómegosztókon nézőcsúcsokat döntögető kortárs animációs kisfilmekig mutatja be ennek a sokféle és változatos animációsfilmes történetnek a legfontosabb állomásait, máig kiemelkedő filmjeit, a technika fejlődését és a filmek mögött álló alkotókat. A kiállítás magyar–angol nyelvű. A képekkel gazdagon illusztrált szöveges tárlatot klasszikus és kortárs magyar animációsfilmekből összeállított vetítési program kíséri a Vigadó kiállítóterében berendezett vetítőteremben. Az eredeti bábok és a rajzfilmekből vett eredeti képek révén a látogatók betekinthetnek az animációs filmkészítésének kulisszatitkaiba is. A kiállítás a 150 éves Pesti Vigadóban 2015. február 11-étől március 29-éig látogatható.