Spanyol tudósok nyílt levélben hívták fel rá a figyelmet, hogy az emberek jelenlétéből eredő hőmérséklet-emelkedés, magasabb páratartalom milyen veszélyes a híres Altamira-barlang páratlan értékű őskori sziklarajzaira.
Az észak-spanyolországi Santandertől 30 kilométerre nyugatra található, 280 méter hosszú, több teremből, folyosóból álló mészkőbarlang mennyezetén 1879-ben fedezték fel az ősember festményeit és sziklarajzait. A legrégebbi alkotások több mint 36 ezer évvel ezelőtt keletkeztek - olvasható a The Independent online kiadásában.Az UNESCO 1985-ben nyilvánította a világörökség részévé a barlangot, amelynek látogathatósága a kezdetektől éles vitákat váltott ki. Már az 1960-as, 1970-es években ismételten felhívták rá a figyelmet, hogy a nagyszámú látogató jelenléte károsítja a festményeket. A tudósok fellépése nyomán 1977-ben elzárták az Altamira-barlangot a turisták előtt, ám a spanyol műemlékvédelmi hatóságok 5 évvel később, 1982-ben ismét látogathatóvá tették.
Az érdeklődők hároméves várólista alapján, kis csoportokban juthattak be a barlangba, 2001-ben pedig megnyitották a hasonmását azoknak, akik sokallottak volna évekig várni megtekintésére.
Az Altamira-barlangot 2002 ismét bezárták, 2011-ben viszont a spanyol kulturális tárca lehetővé tette, hogy sorsolás alapján kis csoportok bejuthassanak, és legfeljebb 30 percet eltöltsenek a helyszínen.
A madridi Complutense Egyetem tudósai most nyílt levélben fordultak az UNESCO-hoz, felhívják benne a figyelmet arra, mekkora veszély a barlangfestményekre a spanyol kulturális minisztérium döntése. Mint hangsúlyozzák, veszélybe kerültek az őskori műalkotások, amelyek rendkívüli fontosságúak a paleolitikum társadalmi berendezkedésének megértése szempontjából.