Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Bizarr látvány a kisgyerek múmiája

Bizarr látvány a kisgyerek múmiája

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2015. 04. 12.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Arányi Lajos 19. századi orvos ötéves korában elhunyt kisfiának múmiáját mutatják be a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) Múmiavilág című kiállításában.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) 1969 óta őrzi a gyermekmúmiát, amelyet saját kiállításon etikai okokból nem mutatott be. "A mai kor embere számára nehezen értelmezhető, bizarr látvány egy apja által bebalzsamozott kisgyerek múmiája, elsősorban a fiatalabb látogatóinkat nem akartuk ennek az élmények kitenni. Ezzel szemben most azért mutatjuk be, mert az MTTM tárlata nagyon alapos, emelkedett, tudományos szempontból teljesen kifogástalan, ráadásul nagyon látványos kiállítás. A gyermekmúmia így olyan kontextusba kerül, ahol nem bizarr látványosság lesz, hanem segít megérteni a mumifikálás, múmiakultusz művelődéstörténeti hátterét" - mondta el az MTI-nek a SOM főigazgatója.

MTI Fotó: Máthé Zoltán
Varga Benedek óvott a szenzációhajhász megközelítéstől. Mint emlékeztetett, az egykor a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választott Arányi Lajos jelentős alakja a magyar orvos- és művelődéstörténetnek, aki a patológiában elért eredményei mellett a magyar régészetben és műemlékvédelemben is fontos szerepet töltött be; Arányi rajzai alapján kezdték meg például az erdélyi Vajdahunyadvár rekonstrukcióját.

Az 1831-es kolerajárvány idején működött jogászként, ezután kezdett medicinát tanulni, és miközben bejárta Európa számos egyetemét, megismerkedett az európai patológia nagy alakjaival. A 19. század első harmadában ugyanis a patológia volt az orvosi diagnosztika egyik erős húzóágazata: a boncolás folyamán feltárt szöveti elváltozásokat ekkor kezdték összekötni a szimptómákkal, ezeket a kórképeket aztán a gyógyításban is hasznosítani tudták - hangsúlyozta Varga Benedek.

MTI Fotó: Máthé Zoltán
Arányi Pest-Budára való 1844-es visszatérése után kezdett tanítani az egyetemen. A kórbonctanon belül különösen jól értett a preparációhoz, azaz balzsamozáshoz, ezen a területen saját eljárásokat is kidolgozott, és több híres ember, például Wesselényi Miklós vagy Ferenc József és Erzsébet első lányának testét is ő balzsamozta be. Második fia, Zoltán 1861 körül halhatott meg, testét Arányi ekkor bebalzsamozta, és 1887-es haláláig - otthoni vagy kórházi - íróasztala mellett tartotta.

"A mai ember nem tud mit kezdeni azzal, hogy Arányi ennyire bizarr és ijesztő módon dolgozta fel a gyászfolyamatot, de a 19. századi ember viszonya az emberi testhez és a halálhoz egészen más volt" - emlékeztetett a SOM főigazgatója.

MTI Fotó: Máthé Zoltán
Varga Benedek elmondása szerint a gyermekmúmiát 1925-ig a család őrizte, ekkor szerepelt először és mostanáig utoljára kiállításon, majd a Kórbonctani Intézetnek adták át, ahonnan 1969-ben került a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba.

A főigazgató kiemelte, hogy az MTTM kiállítása kapcsán most modern eszközökkel is megvizsgálják majd a gyermekmúmiát, amelyet a SOM továbbra sem tervez beilleszteni állandó kiállításába.
Horror és tudomány, elmúlás és megmaradás. Mi van akkor, ha nem porrá leszünk? Mumifikálhatjuk-e önmagunkat? Minden, amit a múmiákról tudni érdemes. A Múmiavilág című kiállítás kapcsán Szikossy Ildikó antropológussal készített interjúnk itt olvasható.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány Kiállítás Magyar Természettudományi Múzeum Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen
  • Tíz időszaki kiállítás nyílik a SopronFesten Tíz időszaki kiállítás nyílik a SopronFesten
  • Ingyenesen megtekinthető új kiállítás a PaperLab Galériában Ingyenesen megtekinthető új kiállítás a PaperLab Galériában
  • Május 19-én nyitja meg kapuit a Gustav Klimt: The Immersive Experience interaktív kiállítás Május 19-én nyitja meg kapuit a Gustav Klimt: The Immersive Experience interaktív kiállítás
  • Múzeumutca Tavaszköszöntő Múzeumutca Tavaszköszöntő

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr977943314

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard