A bizánci korból származó ezerötszáz éves pihenőállomás és templom maradványaira bukkantak a Jeruzsálemet Tel-Avivval összekötő út bővítésénél dolgozó munkások.
Jeruzsálem nyugati térségében, Abu Gos arab falu mellett akadtak a középkori épületek maradványaira az egyes főút felújításán és szélesítésén dolgozó munkások. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) képviselőinek szerdai bejelentése szerint a közeli Ejn Naka nevű forrás szomszédságában állt egykor a tizenhat méter hosszú templom, amelyet az útépítők felfedezése után a régészek feltártak – olvasható a Máárív című újság honlapján.
A templom egyik hat és fél méter hosszú és három és fél méter széles oldalkápolnájában fehér mozaikpadló nyomait lelték meg, és az egykori imahely északi csücskében egy négylevelű lóhere alakú, keresztet szimbolizáló keresztelőmedencét találtak. A romok között felbukkant festékmaradványokból arra következtetnek a szakemberek, hogy egykor freskók boríthatták az épület falait. A templom nyugati falánál valamikor lakóhelyiségek és raktárak lehettek, és az egyik helyiségben nagy tömegben cserépmaradványokra leltek.
"Az ásatás rengeteg olyan tárgyat a felszínre hozott, amely az egykori utasfogadó-hely élénk életéről tanúskodik" - mondta Joli Svarc, a régészek szóvivője. Olajlámpások, érmék, különleges üvegedények, márvány töredékek, és gyöngyház kagylók is előkerültek - tette hozzá. Anett Nagar, a feltárás vezetője hangoztatta, hogy az épületeket a Földközi - tenger partjától Jeruzsálembe vezető ősi út mellé emelték a bizánci korban. "A már a rómaiak idején létrehozott út mentén korábban is több olyan települést és pihenő-állomást találtak, amelyek a korabeli utazókat szolgálták" - mondta Nagar.
A jelenlegi Izrael és Palesztin Hatóság területén a Római Birodalom után i. sz. 324 és 638 között a kereszténységet terjesztő, görög hivatalos nyelvű Bizánci Birodalom uralkodott, amelyet később az arab kalifátusok, majd a keresztesek fennhatósága követett.
Forrás: MTI
