Ferenc pápa azt szeretné, ha a világ összes keresztény hívője egy napon ünnepelhetné a húsvétot, ezért hajlandó lenne egy fix dátumot kijelölni a naptárban.
"Találkozik egy katolikus és egy ortodox, és azt kérdik egymástól: a te Krisztusod már feltámadt? Az enyém majd jövő vasárnap" - mondta a tőle nem szokatlan, ironizáló stílusban Ferenc pápa. Hozzátette, hogy a katolikus egyház már VI. Pál pápa óta készen áll rá, hogy megállapodjon a húsvét időpontjáról. Az egyházfő szerint a római katolikus egyház hajlandó megvitatni a témát más keresztény egyházakkal, és ő már tett is erre vonatkozó javaslatot a konstantinápolyi és az orosz pátriárkának.
A probléma kulcsa abban van, hogy más-más naptárt használnak a nyugati és a keleti keresztény egyházak. A nyugati kereszténység a XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett gregorián naptárt követi, míg a keleti, ortodox egyházak megtartották a Julius Caesar ókori római hadvezér és politikus nevéhez fűződő Julián-naptárt. Ebből adódóan a húsvét időpontja akár öt héttel is eltérhet egymástól a kereszténység két nagy ága között.
Persze néha így is egybeesik a húsvét nyugaton és keleten: a 20. században 26-szor fordult elő az időpontok egybeesése, a 21. században pedig 31-szer lesz, miközben az egyidejű ünneplést sokan a keresztény egység szimbólumának tekintik. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden harmadik-negyedik húsvét esik egybe a két században.
A nyugati kereszténységben a húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő vasárnap és hétfő. Naptári időpontja ezért minden évben eltérő, március 22. és április 25. közé eshet. Az ortodox keresztény egyházakban ennél bonyolultabb a számítás, és azt más naptár alapján is végzik.
Forrás: Szeretlek Magyarország
