Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Óriási kincset találtak a magyar faluban

Óriási kincset találtak a magyar faluban

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2015. 06. 26.
Harminc éves lett a tarkabarka kismadár
2022-05-20 16:54:48

Minden színben pompázó repertoár ugyanakkor apró méretek jellemzik a névadójához sokban hasonlító Kolibri

Érzékeny vagy a szociális problémákra? Akkor ez a te programod!
2022-05-20 13:37:27

Szombaton május 21-én a Dürer Kertben kerül megrendezésre a Charity Fest, ahol a társadalmi ügyek megvitatása

Buborék és menedék Budapesten
2022-05-19 20:35:22

Két kísérletező kedvű, élvonalbeli francia formáció mutatkozik be az Opusban május 20-án és 21-én, az

Ez a legjobb gyereknapi ajándék!
2022-05-19 16:11:39

Ha kisebb, vagy nagyobb gyerekközösséget szeretnénk meglepni május utolsó hétvégéjén, akkor rendeljünk

további bejegyzések a szerzőtől »

Az egykori Mosaburg település Árpád-korban épült monostorához tartozó körítőfal egy szakaszát, valamint a még korábbi, 9. századi település ipari, gazdasági tevékenységének nyomait tárták fel régészek Zalaváron.

A honfoglalás korát megelőző időszakban a Kárpát-medence legnagyobb lélekszámú települése volt az egykori Mosaburg, amely a Karoling Birodalom egyik királyi székhelye, a magyarok bejövetele után pedig az egykori Kolon - ma Zala - megye központja volt - mondta a lelőhely jelentőségéről Szőke Béla Miklós, az MTA Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa.

A területen kisebb-nagyobb megszakításokkal 1948 óta folyik tudományos feltárás, de az elmúlt évtizedekben még az egyharmadát sem sikerült kiásni az egykori településnek. A lelőhely azért különleges, mert a 830-as évek végétől 1700-ig több korszak lenyomatai és változásai is egymásra épülve kutathatók, és a 18. századtól kezdődő pusztulása miatt nem épült rá ma is álló település.

Fotó: Wikipedia
Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze elmondta: idén az Árpád-korban itt állt, nagyjából ötvenszer hatvan méteres monostor körítőfalának egy szakaszát tárták fel. A honfoglalás után kialakított megyeközpont gazdasági udvarát is szinte teljesen körül tudták határolni. A fakerítésekkel övezett térség még fel nem kutatott részén a következő években a várakozások szerint "reprezentatív világi épületek" maradványait tárhatják fel.

A május végén kezdett és a hét végén záruló ásatási szezonban - a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásának jóvoltából - a magyarok bejövetele előtti időszak számos tárgyi leletére is rábukkantak. Különleges, sokfülű, vagy éppen érdekes díszítésű edények töredékei, számos üvegablak és -pohár töredéke, az ipari tevékenység maradványaiként bronz és vas olvadékok, valamint komoly mennyiségben állatcsontok kerültek felszínre. Ritoók Ágnes sajátos érdekességként egy arasznyi, de súlyos bronzöntvényt, egy repülőgép makettjét is megmutatta, bizonyítva, hogy a közeli sármelléki repülőtéren egykor állomásozott szovjet katonák is itt hagyták a nyomaikat.

A honfoglalás idején a lakosság egy része távozott, az épületek pusztulásnak indultak, majd az államalapítást követően, 1019-ben a templomok közül Szent István csupán egy templomot építtetett újjá, és azt Szent Adorján tiszteletére szenteltette. Mellette monostor létesült, és itt működött a megyeközpont gazdasági egysége is.
A 15. században erőddé alakított monostor a kora újkorban végvárként, mocsaras környezetében megbújva, sikeresen állt ellen az oszmán támadásoknak, de az 1702-ben elrendelt felrobbantással végleg pusztulásra ítélték.

Az utóbbi években a kutatás egyedülálló leletek sorozatát hozta napvilágra: harangöntő gödör, üvegkészítő, ötvös-, kovács- és agancsfeldolgozó műhelyek, szövő- és fonóházak leleteit. Közülük is kiemelkednek azok az ugyancsak 9. századi palacktöredékek, amelyekre glagolita betűkkel feliratot véstek. Egész Európában ezek az első, és egyelőre egyedüli tárgyi bizonyítékai annak, hogy a glagolita írást a 9. században már ismerték, és azt Cirill és Metód tanítványai az akkori Mosaburgban már használták.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Magyarország Történelem Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nemzeti Múzeum Régészet Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Miért pocsék régész Indiana Jones? Miért pocsék régész Indiana Jones?
  • Honfoglalás kori kincsek nyomában Honfoglalás kori kincsek nyomában
  • Különleges kincset rejtett a honfoglaló sírja Különleges kincset rejtett a honfoglaló sírja
  • Kincsek a föld alól, avagy tarol a közösségi régészet Kincsek a föld alól, avagy tarol a közösségi régészet
  • Különleges kincset találtak Csömörön Különleges kincset találtak Csömörön

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr317945294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard