Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Rejtélyes betegsége volt a magyar mesternek?

Rejtélyes betegsége volt a magyar mesternek?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2015. 07. 05.
Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

további bejegyzések a szerzőtől »

Átfogó Bartók-életrajz jelent meg David Coopernek, a Leedsi Egyetem professzorának tollából. Az ír szerző az MTI-nek Bartókhoz való viszonyáról és a komponista lehetséges Asperger-szindrómájáról is beszélt.

"Több mint 40 évvel ezelőtt, belfasti gyerekkorom idején ismertem meg Bartók zenéjét. Zongora- és ütőhangszeres tanulmányaim alatt sok művét tanultam meg, a zeneiskolában behatóan elemeztük a 6. vonósnégyest, és az egyetemi felvételimre is Bartók-zongoradarabbal készültem. Korai zeneszerzői és zenetudományi tanulmányaim alatt Bartók volt az egyik legnagyobb ‘szerelmem’. Concerto zenekarra című művéről könyvet is írtam, amely a Cambridge University Pressnél jelent meg 1996-ban, és később is több könyvfejezetet és cikket írtam róla" – idézte fel.

David Cooper kiemelte azt is, hogy a gazdag népzenei hagyományokkal bíró Írország szülöttjeként különösen megfogta az, ahogyan Bartók összhangba tudta hozni a magyar népzenei forrást a haladó nemzetközi zene nyelvével, és ezzel egy teljesen eredeti hangra talált rá.

fotó: librarius.hu
"Azt is csodáltam benne, hogy négy területen – zeneszerzőként, népzenekutatóként, zongoraművészként és tanárként – is a legmagasabb színvonalon tűnt ki, mégis hihetetlenül szerény maradt. Számomra egyike volt a nagy humanistáknak; kiváló példakép egy fiatal muzsikusnak."

A kötet az említett négy területen írja le Bartók munkásságát, mégpedig három dimenzió mentén. Először, a korabeli magyarországi és nemzetközi politikai színtérrel szemben; másodszor, népzenegyűjtő és -rendszerező tevékenységének fényében; végül harmadszor, számos mély barátsága mentén, különös tekintettel a zenésztársakkal való kapcsolatára – fejtette ki a szerző.

A könyv elemzi majdnem az összes érett művet is. Mint Cooper megjegyezte, ezeknek az elemzéseknek a megértése sokszor tudományos felkészültséget igényel, de a könyv többi részét reményei szerint a laikus olvasók is élvezni tudják. A forrásokra vonatkozó kérdésre elmondta: bár óriási az angol nyelvű Bartók-irodalom, a komponista számos levele még mindig nem jelent meg angolul, ezek feldolgozásában egy budapesti magyar kollégája volt a segítségére. A legfontosabb forrásai közé tartoztak a Bartók Béla családi levelei és a Bartók Béla levelei című kiadványok, de mások mellett felhasználta a komponista fiai által írt műveket is (Apám életének krónikája, My Father).

fotó: cultura.hu
A könyv felveti annak lehetőségét, hogy Bartók az autizmushoz tartozó pszichiátriai kórkép, az Asperger-szindróma egyes tüneteit mutatta. Mint David Cooper kifejtette, ez nem saját állítása, a könyvben Michael Fitzgeraldot, a dublini Trinity College pszichiáter professzorát idézi, aki szerint a magyar zeneszerzőnél kimutatható az Asperger-szindróma számos jegye. Mint mondta, ő személyesen némileg szkeptikus ezzel kapcsolatban, ahogyan a könyv utószavában is kifejti. Eszerint Bartók kevés energiát fordított a számára kevésbé érdekes emberekkel való viselkedés apró részleteire, amit egyesek szociális diszfunkciónak, sőt az autizmus tünetének is tarthatnak. Cooper ezzel szemben – bár hangsúlyozza, hogy nem kompetens a pszichiátria területén – úgy véli, hogy Bartók tulajdonképpen csak hű volt saját, számos hatás által megformált személyiségéhez. E hatások közül Cooper kiemeli a komponista nevelkedésének hányattatásait és stressz-hatásait (így apja korai halálát, a betegségeket, gyakori költözéseket és pénzügyi bizonytalanságot), a meghatározó anyai befolyást, valamint az intenzív zenei képzés kihívásait.

David Cooper elmondta: tovább szeretné tanulmányozni Bartók életművét, és Magyarországra is visszatér. "Szeretem Magyarországot, rendszeresen ellátogatok oda – Budapest a kedvenc városom a világon -, és egész biztosan visszatérek, hogy tovább kutakodjak ez után az ember után. Bármennyire is meg akarunk érteni egy embert és az életművét, valójában csak a felszínt kapargatjuk. Nagyon sok mindent fel szeretnék még fedezni erről a nagy magyar zeneszerzőről, és remélem meglesz erre a lehetőségem is" – fogalmazott.

David Cooper zeneszerző és zenetudós, a University of Leeds professzora és dékánja. Béla Bartók című 456 oldalas monográfiája az Egyesült Királyságban áprilisban, az Egyesült Államokban júniusban jelent meg a Yale University Press gondozásában. A könyvről többek között a The Washington Post és a Telegraph is közölt kritikát. Ez Cooper kilencedik könyve. Korábbi köteteiben többek között Bernard Herrmann amerikai filmzeneszerzővel és Észak-Írország hagyományos zenéjével foglalkozott, jelenlegi projektjében pedig egy másik filmzeneszerző, Trevor Jones munkásságát kutatja.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Könyv Írország Betegség Bartók Béla

Ajánlott bejegyzések:

  • A Magyar Állami Népi Együttes a kincses városban A Magyar Állami Népi Együttes a kincses városban
  • A magyar rockzene történetét bemutató képregény jelent meg A magyar rockzene történetét bemutató képregény jelent meg
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr727945516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard