Kísérőkkel indult el szombaton délután magyarfenesi (Vlaha) birtokáról a Londonig tartó gyalogos zarándoklatára Bartha Ernő erdélyi képzőművész.

Amint a hátizsákjára rögzített zászlók felirataival is jelezte, a szerelemért, a művészetért, a szabadságért és az igazságért indul útnak. A száznaposra tervezett gyalogos zarándoklat célja, hogy rendezze azoknak a nagy méretű szénaszobrainak a sorsát, amelyek a londoni olimpiai játékokkal egy időben tartott Kulturális olimpiára kerültek 2012-ben a brit fővárosba.

A Román Kulturális Intézet által meghirdetett pályázat nyerteseként három szénából készült térplasztikáját vihette el Londonba. Az Időspirál című munkáját - melyet az egyik fő művének tekint - a londoni Pleasure Gardenben állította fel, de a park 2012-ben kiesett az olimpiai érdekeltség szférájából, és bezárt. Az alkotás egyáltalán nem került közszemlére. A Felhőkarcoló és a Madár című alkotását a Victoria parkban a tó vizén állították ki. E művek a mai napig is ott állnak, de ezeket sem mutatták be, nem tüntették fel az alkotó nevét, a munkák címét.


Bartha Ernő békalábakkal jelent meg az indulás előtti sajtóbeszélgetésen. Tréfásan jegyezte meg: a La Manche csatornára is gondolnia kellett. 10-12 kilogrammos hátizsákot visz magával, melybe a legszükségesebb dolgait tette. A mintegy 2025 kilométeres gyalogos útvonalon haladva tíz ország érintésével jut el a brit fővárosba. Az indulás napján a 19 kilométerre levő Magyarkapusig (Capusu Mare) kíván eljutni, de azt sem tudja, hogy este elő kell-e vennie a sátrat a hátizsákból, vagy lesz hol megszállnia. Elmondta, hogy eddig tíz éjszakára ajánlottak fel szállást számára olyan településeken, amelyek az útjába esnek. Megjegyezte, útravalóul hamuban sült pogácsát csomagolt el.

Bartha Ernővel gyalogol Londonig Bács Ildikó vizuális művész, filmrendező is, útjukról kisfilm készül. A magyarfenesi induláskor még ketten csatlakoztak hozzájuk, akik a túra első szakaszán kísérik el őket. Bartha Ernő elmondta, hogy útjuk során a lehetőségekhez mérten blogot vezetnek, melyen filmezett anyagokban számolnak be élményeikről, hiszen magát a zarándoklatot is egyfajta művészi kifejezőeszköznek tekintik.

A szobrászművész szénaszobrairól híres, melyekről azt vallja, tökéletesen beleillenek a mulandó világba, hiszen nem törvényszerű, hogy a műalkotásoknak maradandóaknak kell lenniük egy olyan környezetben, amelyben minden véges. Szénaszobrai - ha nem mozdítják el arról a helyről, ahová felállította azokat - mintegy tíz évig képesek dacolni az időjárással. Bartha Ernő szénaszobraiból Budapesten is láthatott néhányat a közönség a 2008-as tavaszi fesztivál ideje alatt a Millenáris Parkban.

Forrás: MTI