Kora bronzkori település maradványai kerültek napvilágra Budafokon egy csatornaépítés során. A tárgyakat a Budapesti Történeti Múzeum kiállításán láthatja majd a közönség.
A leleteket a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai vizsgáltak meg, akik egy több ezer éves, kora bronzkori település részletét azonosították. A kerámiaanyag előzetes elemzése során a szakemberek megállapították, hogy a mai Budafok területén a kora bronzkori, nagyrévi kultúra (Kr.e. 3. évezred második fele) népessége élt.
Kraus Dávid régész elmondta, hogy a több ezer éves leletek nagy része töredékes, de találtak egy egészben maradt kerámia edényt. Találtak pattintott kőeszközöket, de előkerült egy agancskapa is. A területen sok ló csontja is előkerült.
"Jellemző edénytípusaik mellett csonteszközök, pattintott kőeszközök, sőt bronztárgyak maradványai is napvilágra kerültek, valamint táplálkozási szokásaikra utal a nagy mennyiségű állatcsont és kagylóhéj. Ezen a területen már 1954-ben is találtak hasonló korabeli leleteket, a mostani ásatás azonban számos új információval gazdagította a területről alkotott ismerteket. A régészeti feltárást követően a csatornázási munkálatok a tervezett ütemben zajlanak tovább" - emeli ki a projekt kommunikációjával foglalkozó cég közleménye.
A középső Tisza-vidéken és a Duna mentén kialakult nagyrévi kultúra népe cölöpszerkezetű, paticsfalú házaikat egymáshoz közel, kis csoportokban építették, falvaikat árokkal vették körül. Állattartással és földműveléssel foglalkoztak, jellegzetes alakú kerámiaedényeiket rácsmintával díszítették. Szigorú szabályokhoz kötött temetkezési rítus szerint kelet-nyugati tájolású sírokba helyezték végső nyugalomra halottaikat. A kultúra korai és klasszikus fázisából főként szórt hamvas sírok ismertek, míg később az urnás temetkezések váltak dominánssá. A temetkezéseket sírcsoportokba rendezték, amelyek az elhunytak közötti vérségi kapcsolatokat tükrözhetik. Ezek a vérségi kapcsolatok meghatározó szerepet játszhattak a nagyrévi kultúra társadalmi felépítésében is.
Forrás: MTI
