Az azték birodalom virágkorából származó koponyafalat fedeztek fel a régészek Mexikóváros szívében, amely egy ellenséges törzs megölt harcosainak koponyáiból áll.
A koponyafalat - az aztékok ma is élő nyelvén tzompantlit -, a rivális királyságokból származó, feláldozott harcosok kifehérített koponyáinak bemutatására használták.
Raul Barrera vezető régész szerint a Mexikóváros gyarmati időkben épült katedrálisa mögött eddig csupán részben feltárt koponyafal valószínűleg az 1485 és 1502 közötti időszakból származik, és nagyjából 34 méter hosszú, illetve 12 méter széles lehetett. A kutatók feltételezik, hogy a több száz harcost az egykor a közelben álló templomok áldozópapjai ölték meg. A faoszlopokon elhelyezett koponyákat megfélemlítésre használták.
"A tzompantlinak nagyon sajátos szimbolikája van" - mondta a szakember. Mint hozzátette: "a további vizsgálatok várhatóan azt mutatják, hogy ezeknek a koponyáknak a nagy része az aztékok ellenségeitől származik, akiket elfogtak, feláldoztak és lefejeztek, hogy aztán kiállíthassák a koponyájukat".
A harcias és mélyen vallásos aztékok virágzó birodalmat hoztak létre, amely fénykorában a Mexikói-öböltől egészen a Csendes-óceánig terjedt az 1519-1521-es spanyol hódítást megelőzően.
Forrás: Hirado.hu
