Kétezer évvel ezelőtti, rejtélyes pódiumot találtak a régészek Jeruzsálemben, a szentélyhez vezető egykori úton - értesült hétfőn a Yent, a Jediót Ahronót című újság honlapja.

A régészek egyelőre nem biztosak az építmény egykori rendeltetésében, mert ehhez hasonlót eddig sehol sem találtak Izrael területén.

A különös és egyedülálló leletet a középkorban emelt óvárosi falakon kívül, az ókori Jeruzsálem részét alkotó Dávid városában találták az izraeli Régészet Hatóság (IAA) szakemberei. A megmunkált terméskövekből épített dobogó a Silói-medencétől a hegy csúcsán álló szentélyhez tartó utcán található.

Hatalmas kő burkolólapokkal fedett utca volt ez, alatta az esővizet összegyűjtő mesterséges vízelvezető csatorna haladt, amely a Kr. u. első század harmincas éveinek egyik legnagyobb jeruzsálemi építkezése volt. A romokat az elmúlt években teljes egészében feltárták. A régészek a csatornát olyan törmelékréteg alatt találták meg, amely a Kr. u. 70-ben Jeruzsálemet elpusztító, rómaiak elleni felkelés nyomait tartalmazta.

A pódium lábánál több tucat épen maradt kerámiát, kő- és üvegedényt is talált az ásatást vezető két régész, a leleteket kivételesnek ítélő Nahson Szanton és Dzsó Uziel.

"Az építmény eredeti célja rejtély, mivel nincs más hasonló, egyértelműen lépcsős szerkezetű régészeti lelet"- közölték a feltárást végző szakemberek. Hozzátették, hogy olyan helyre emelték, amelyet messziről is jól láthattak az utcán a szentély felé haladó járókelők és zarándokok.

"Úgy véljük, ez egy hatalmas dobogó lehetett, amely felkeltette az emberek figyelmét az egykori város főutcáján. Jó lenne tudni, mi hangzott el rajta kétezer évvel ezelőtt" - közölték a leletet bemutató régészek, akik egyelőre találgatásokra szorítkoznak korabeli írásos emlékek nyomán.

Rabbinikus források említenek a feltárt építmény időszakában közcélokat szolgáló "köveket", a dokumentumok többek között tiltják, hogy rabszolgákat közszemlére tegyenek ezeken az árverési célokat szolgáló helyeken.

Más zsidó iratok, a Misna és a Talmud pedig az "igénylések kövét" írják le, ahol ebben az időszakban a talált tárgyakért lehetett jelentkezni, illetve ki lehetett hirdetni, ha valaki elhagyott tárgyra lelt.