Kincseket rejtett az a 2400 éves földalatti sírkomplexum, amelyet Ciprus északi részén, az ókori Szóli városa közelében tártak fel. Az ősi temetkezés három sírkamrájából egyet rég kifosztották, viszont a két másik teljesen érintetlen maradt, ezekből ékszerek, kis szobrok, fegyverek kerültek elő.
Feltártak 16 olyan edényt is, amelyeket az ókori görögök a lakomákat követő poharazgatásokon használtak. Az egyik legértékesebb lelet a borostyánleveleket formázó aranykoszorú - olvasható a LiveScience hírportálon. A leletek tanúsága szerint az ókori Szóli lakosai kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn Athénnal. Míg a ciprusiak rézércet, valamint faanyagot szállítottak a kora tengeri nagyhatalmának számító Athénnak, cserébe luxuscikkeket importáltak.
A jelek szerint a ciprusi várost gyakran választották lakhelyül athéni művészek, akiknek munkássága hatással volt a helybéli alkotókra. Az ékszerek némelyike, valamint a szümposzionokon használt edénykészlet pár darabjának stílusjegyei viszont az Óperzsa Birodalomban, az Akhaimenida-dinasztia (Kr.e.559-329) időszakában elterjedt motívumokra emlékeztetnek. Akad olyan edény is, amelyek Kis-Ázsiából, az iónok lakta területről származnak. Az arany borostyánkoszorú viszont hasonlít azokhoz az ékszerekhez, amelyek a makedón előkelőségek sírjaiból kerülnek napvilágra.
Az egyik érintetlen sírkamrában három személy - férfi, nő, valamint egy kislány - aludta örök álmát, a másikban egy asszonyt és fiatal lányt helyeztek végső nyugalomra. Mint Hazar Kaba ásatásvezető régész, az Ankarai Egyetem kutatója rámutat, a sírkomplexum minden bizonnyal a helyi elit tagjai számára készült, az elhunytak közötti rokoni kapcsolatokra a tervezett DNS-vizsgálatok adhatnak a későbbiekben választ.
Forrás: MTI
