A Zöld-foki-szigetek, Brüsszel, Lisszabon háromszöget megjáró koreográfus ezúttal is képzeletünk korlátait rombolja le szürrealista, barokk, furcsa és egyben lenyűgöző világával.

Január 22 és 23-án látható a Trafóban Marlene Monteiro Freitas Síró szobrok – elefántcsontból, húsból, és vérből című koreográfiája.  A darabban Nina Simone, Monteverdi  és Arcade Fire is szól – a Zöld-foki-szigetekről érkező hölgy zenei ízlése ugyanannyira  behatárolhatatlan, mint előadásainak mozgástérképe. Az Orfeusz és Pygmalion legendákat öntörvényűen és szabadon felülíró darabját egyszerűen nevezhetjük barokkosnak, szürrealistának, sőt egyenesen polgárpukkasztónak is... Különös figurák, álomszerű furcsa lények népesítik be színpadát, érzelemteli gesztusok, fájdalomtól vagy örömtől eltorzult arcok,  testszobrok  mozdulatokból és mozdulatlanságból.

Freitas táncosai bátran és elszántan kísérik őt végig azon az úton, amelynek egyik legfontosabb célja a konvencióktól és mindenfajta megkötöttségtől  való megszabadulás, megtisztulás. Számára Ovidius ugyanúgy inspirációs forrás, mint Alain Resnais és Chris Marker A szobrok is meghalnak c. 1953-as filmje, vagy akár Bertolt Brecht.