Banán: kívül sárga, belül fehér – ilyennek érzi magát Yang úr. Március 3-án a Trafóban személyes történetét meséli el, amely leköveti azt a 100 évet, ami alatt egy család szétszóródik, majd újra összegyűlik Kínából és Ausztráliából.

Az író és előadó, de elsősorban fényképész William Yang az egyik legünnepeltebb független művész Ausztráliában. A 70-es években robbant be Sydney-ről készített dokumentarista fotóival, majd a hedonista meleg közösség őszinte ábrázolásával. Írói vénáját aktivizálva kedvenc formája az lett, hogy a fényképeit kivetítse és melléjük mesélje a történetüket. Ezek a monológok váltak performanszokká olyan színházi méretben, mint a mostani, Blood Links című előadása is.

Az előadásban keveredik a mesélés és a társadalomtörténet a régi fényképek nézegetésével. Humorral és iróniával visz magával a családtörténet körbe-karikába a világon. Születés, szerelem, halál, hagyományok és ételek – zavarba ejtően ismerős a tartalom. Világszerte megtapsolt történet.

William North Queenslandben, Ausztrália északi részén nőtt fel, ott, ahova a nagyszülei az ausztrál aranyláz idején, az 1880-as években Kínából átköltöztek. A család teljesen asszimilálódott, így Yang jócskán felnőtt volt már, amikor foglalkoztatni kezdte saját kínaisága. Édesanyja halála után, 1992-ben nekiindult, hogy feltérképezze közeli és távoli rokonai történetét. Származáskutatása sokféle életúthoz elvezette: gazdagok és szegények, szolgák, kétkezi munkások; legtöbbjük egy szót sem beszél már kínaiul. Az előadáson keresztül ráláthatunk arra, hogyan ereszt gyökeret a kínai diaszpóra és hogyan tartja meg a családi kötelékeit generációkon, házasságokon, mindenféle keveredéseken keresztül. Yang reflektált és találó megfigyelései minket is saját családfánk felállítására csábítanak.

Mivel a családtörténet és az önéletrajziság keveredése a múltfeldolgozással kedvelt téma a kortárs magyar művészetben is, ezért a Trafó munkatársai felkerestek néhány hazai alkotót, és megkérték őket, hogy meséljenek a családtörténethez való viszonyukról. Az alábbi videóban Esterházy Marcell, Háy János, Fekete Ibolya és Tompa Andrea mesél.