Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A világ 2. legjobbja a budapesti szobor

A világ 2. legjobbja a budapesti szobor

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2017. 01. 09.
Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

további bejegyzések a szerzőtől »

Can Togay és Pauer Gyula alkotását az 1920 óta megjelenő Architecture Digest online kiadása választotta másodiknak a világ 13 legfontosabb köztéri szobra közül.

A Cipők a Duna-parton nevű holokauszt-emlékmű nem véletlenül nyerte el a tekintélyes építészeti magazin tetszését. Szellemi alkotója Can Togay János filmrendező, író, költő, és nem utolsósorban a Kultúrpart Potsdami Naplójának szerzője; társalkotója a 2012-ben elhunyt Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész, aki számos játékfilm szereplője is volt. A kompozíció a nyilasterror idején Dunába lőtt embereknek állít emléket: Pauer Gyula hatvan pár korhű lábbelit formált meg vasból. A parti szegély terméskövére erősített cipők mögött negyven méter hosszúságú, hetven centiméter magas kőpad húzódik. Az emlékhely három pontján öntöttvas táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható a felirat: "A nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16-án".

Az Architecture Digest Dél-Afrikától Texasig, a világ szinte minden köztéri szobrát megvizsgálva adta a megtisztelő 2. helyet a magyar alkotásnak.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Ajánlott bejegyzések:

  • Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
  • Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
  • Világsztárokkal és hazai ikonokkal búcsúzik a nyár Szegeden Világsztárokkal és hazai ikonokkal búcsúzik a nyár Szegeden
  • Cseh Lászlóval úszhat, aki elindul a MOL Campus Öbölúszáson Cseh Lászlóval úszhat, aki elindul a MOL Campus Öbölúszáson
  • A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr9412112309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard