Kondor Béla igazi művész volt, költő, konstruktőr, zenész és festő. Most a KOGART-nak köszönhetően  gyűjteményes kiállítást rendeztek neki a Várkert Bazár Testőrpalotájában.

Kondor Béla (1931-1972) a magyar képzőművészet II. világháború utáni nemzedékének egyik legfontosabb alkotója, akinek munkássága csak olyan stílusteremtő mesterekhez mérhető, mint Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Vajda Lajos vagy Tóth Menyhért. Nem kötődött semmilyen irányzathoz vagy iskolához, művészetének ihlető forrása az európai festészet egyetemes öröksége, amelyből saját motívumrendszeren alapuló magánmitológiát teremtett.

Művészete elbeszélő, amely a múlt tradícióihoz kapcsolódik, ám saját korának kérdéseire reflektál. Dürer, Rembrandt és William Blake mellett a szürrealizmus és Hieronymus Bosch vízionárius művészete hatott rá elsősorban, de képes volt a hagyomány vállalásán túl saját korának legegységesebb és egyben leginkább előremutató életművét létrehozni.

Kondor életműve alig több, mint másfél évtizedet tesz ki, így művészetében nem lehet szigorúan vett alkotóperiódusokat, korszakokat vagy stílusokat elkülöníteni. A kiállítás ezért tartalmi szempontok szerint, motívumok, sorozatok és témák alapján épül fel: a klasszikus művészetre visszautaló angyalok, szentek, próféták és történelmi események mellett megjelennek saját korának izgalmas témái is, mint a repülés, a gépmonstrumok vagy az ember fokozatos elidegenedése az egyre inkább széteső világban. A kiállítás külön érdekessége a művész murális munkáit felvonultató terem, ahol az első vázlatoktól a végleges változatig együtt láthatja a közönség Kondor Béla szinte minden jelentős falfestészeti munkáját.

Kondor életművét közel 2000 festmény és grafikai lap alkotja, amelynek nagyobbik része (mintegy 70 százaléka) a halála után néhány évvel állami gyűjteményekbe került (Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, Janus Pannonius Múzeum – Modern Magyar Képtár – Pécs, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum - Győr, Herman Ottó Múzeum – Miskolc, Szent István Király Múzeum – Székesfehérvár, Dornyay Béla Múzeum – Salgótarján, Laczkó Dezső Múzeum – Veszprém, Ferenczy Múzeumi Központ – Szentendre stb.), kisebb része magángyűjtőknél lelhető fel.

A kiállítás kurátorai: Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke,  és Marosvölgyi Gábor, az Alapítvány művészettörténésze, akivel a megnyitó után beszélgettünk:

A tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Várkert Bazár közös szervezésében jött létre, és 2017. július 2-ig látogatható.