Kiss Ferenc műve Bognár Szilvia, Herczku Ágnes, Szalóki Ági és az Etnofon Zenei Társulás előadásában csendül fel június elsején a MÜPÁ-ban.
Az év elején CD-n is megjelent Kiss Ferenc LEÁNYDICSÉRŐ című műve, és most, újra élőben is látható-hallható a dalciklus.
Kiss Ferenc „hangépítész” így vall munkájáról:
„A neves énekesnőkkel már több nagy sikerű produkcióban dolgoztam együtt. Novák Ferenc »Tata« rendező -koreográfus ötlete volt néhány éve, hogy írjak egy új dalciklust rájuk, s ő egy kis tánccal megbolondítva,
szívesen megrendezi a koncertet. Így született meg 2015-ben a Leánydicsérő, amit a Budapesti Tavaszi Fesztiválon be is mutattunk. Másfél év alatt sokat csiszolódott az anyag, és mindannyian úgy gondoltuk, hogy érdemes a produkciót stúdióban is rögzítenünk.A folklórihletésű dalokat jobbára Kiss Anna gyönyörű verseire komponáltam.
Az énekesnők hol szemérmesen, hol dévaj módon kitárulkozva, hol játékosan, hol drámaian zengik-fújják az őszinte, tiszta szövegeket, attól függően, hogy egy-egy hétköznapi, ünnepi vagy sorsfordító esemény mit hív elő a nőből. Másként rezdül a gyermeki, az asszonyi, az anyai lélek, más a szerelmes és a sirató nő, a »bandázó« lányok és megint csak más a magány tónusa. A egyórás előadás során a lányok mesteri átváltozásainak lehet tanúja a hallgató. Sokat megtudhat róluk, de azért marad titok és rejtelem is bőven körülöttük. A fiúk számára mindenképp. Kövessék őket szeretettel!”
Kiss Ferenc a világszerte népszerű Kolinda és Vízöntő együttesek alapítójaként írta be nevét a magyar világzene történetébe. Aztán ráunt a turnézásra, és inkább a zeneszerzésre, illetve a népzenekutatás felé fordította figyelmét, majd megalapította az első magyar független népzenei kiadót, az Etnofont. A kiadó körül csoportosuló muzsikusokból hozta létre Etnofon Zenei Társulás nevű újabb zenekarát, mely a Kolinda- és Vízöntő-hagyomány ápolása mellett Bartók Béla és Kodály Zoltán előtti főhajtásával is kitűnt. Ennek jegyében mutatták be Szerelemajtók és Pávaének című előadásukat, melyek közül az utóbbi a Leánydicsérő előzményének is tekinthető.
A Kossuth- és Erkel-díjas koreográfus Novák Ferenc „Tata” ugyanis arra ösztökélte Kisst, hogy írjon dalciklust - a Pávaénekben is szereplő - Bognár Szilvia, Herczku Ágnes és Szalóki Ági hangjára. A produkciót aztán, „egy kis tánccal megbolondítva”, meg is rendezte a 2015-ös Budapesti Tavaszi Fesztiválra. A következő évben Paár Julianna csatlakozott a másik három énekesnőhöz, 2016 végén pedig lemezen is megjelent a Leánydicsérő.
A Kissre jellemző, veretes stílusban hangszerelt dalok gerincét Kiss Anna versei adják, melyek a ragyogó énekesnők „százféle” hangján, hol szemérmesen, hol kitárulkozva, hol játékosan, hol drámaian szólalnak meg, attól függően, mit hív elő a leányokból, nőkből, asszonyokból egy-egy hétköznapi, ünnepi vagy sorsfordító esemény. Hiszen másként rezdül a gyermeki, az asszonyi, az anyai lélek - más a szerelem, a siratás, a „bandázás” és a magány tónusa. A Leánydicsérő nézői így nem kevesebbre számíthatnak, mint hogy - mesteri átváltozások tanúiként - közelebb kerülhetnek a női lélek rejtelmeihez, bár a végső titokra, persze, most sem derül fény…
Jegyinformáció itt található.
