Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Nem (csak) melodráma

Nem (csak) melodráma

Lorde - Melodrama (Republic Records, 2017)

Blaskó Zsófi a szerző friss bejegyzései 2017. 06. 30.
Ez pont olyan sláger, mint régen, úgyhogy táncoljatok!
2020-02-06 21:58:38

Hogyan küzdünk meg azzal, hogy végső soron a legtöbb dolog összejött, amire világmegváltó kamaszként

Amiről csak a négy fal között esik szó
2019-07-29 08:23:20

A kanadai énekesnő debütáló lemezének alapanyaga egy napló, amit száznyolcvan napon keresztül vezetett

Attól még nem lesz(el) különleges, hogy szomorú vagy
2019-07-08 10:07:28

A kanadai zenekar harmadik, Morbid Stuff névre keresztelt albuma eddigi legmérgesebbjük – és

Kanadai lány, szintiesőben
2019-06-18 11:41:00

Carly Rae Jepsen már előző albumával is bebizonyította, hogy helye van a kétezres évek popzenei

további bejegyzések a szerzőtől »

Az év leggunyorosabb húzása ezeknek a szívfájdalmaknak egy egész cédét szentelni, aztán címadáskor egyszerű melodrámának elkönyvelni az egészet.

Lorde 2013-ban, 16 évesen pillanatok alatt berobbant a köztudatba – Pure Heroine című debütáló albumát az egekig dicsérték a kritikusok (joggal!), most megjelent Melodrama című lemezével pedig tesz róla, hogy (még) rövid életműve bevonuljon a popzenei kánonba.Tény, hogy Britney Spears is kamasz volt még csak, amikor elénekelte a Baby One More Time-ot, ám mögötte nem más állt, mint Max Martin – az a dalszerző/producer, akinek az elmúlt húsz év összes idegesítően, ellenállhatatlanul tökéletes popszámát köszönhetjük. Lorde dallamvilága ugyanennyi idősen közel sem volt ennyire lecsiszolt és hibátlan, viszont az ő anyagain nem is a popszakma első embere dolgozott: a Pure Heroine döntő része saját szerzemény, persze produceri segítséggel, de ettől függetlenül teljesen jogosan vívta ki magának okos dalszövegeivel és alapjaival a géniusz címet, vagy legalábbis valami ahhoz nagyon hasonlót. A lemez húzószámában, a Royalsban még arról énekelt, hogy ő és a barátai nem tartoznak a híresek és a gazdagok közé, nincsenek botrányaik és ha rajtuk múlik, soha nem is lesznek: akkor még egy határozott, érett kamaszlány volt, komoly, tőle jóval idősebb fiúval – aztán persze ő is híres és gazdag lett (a balhék elkerülésére tett fogadalmat azért nagyjából betartotta), felnőtt kicsit, a szerelemnek meg vége lett. Ezek a tényezők adják a valószínűleg erősen biografikus album gerincét: a Melodrama azokról a bulikról szól, amikre azért megyünk el, hogy elfelejtsünk valakit, de ez a dolog ritkán jön be. Az év leggunyorosabb húzása ezeknek a valóban valós szívfájdalmaknak egy egész cédét szentelni, aztán címadáskor egyszerű melodrámának elkönyvelni az egészet, de valahol az is. A világ legkisebb és legnagyobb problémája az első komolyat elfelejteni, közben sikeresen felnőni, meg írni egy iszonyú jó popalbumot.

A Melodrama-nak nincsen kulcsdala, vagyis de, csak éppenséggel az összes az. Az felejtés reményében áttombolt éjszakák (Green Light) és az az után (közben) érzett üresség-érzet képszerű megjelenítésétől kezdve (Sober II) a saját bonyolultságunkon töprengős zongorával kísért balladán keresztül (Liability) minden van. Az egyik legkiemelkedőbb dal, Supercut arról a nosztalgikus, de minden realitást nélkülöző érzésről szól, ami akkor fog el minket, amikor vágyakozva visszatekintünk egy lezárt kapcsolatra, de csak a legszebb pillanatait látjuk: mintha egy alaposan megvágott romantikus vígjátékot figyelnénk, pedig a valóságban drámát forgattunk. A Melodrama végtelenül személyes és őszinte, vallomásos popzene, a jellegzetes, sötétebb, elektronikusabb, Lorde-tól megszokott stílusban tálalva: egyáltalán nem alkalmas arra, hogy az album által többször is megörökített bulijelenetek aláfestőzenéje legyen, viszont a hajnal (reggel) rákövetkező részéhez tökéletes.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Új-Zéland Pop Lorde Lemezáru

Ajánlott bejegyzések:

  • JJ megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált, melyben a Budapest Scoring Orchestra is közreműködött JJ megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált, melyben a Budapest Scoring Orchestra is közreműködött
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr3612622713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard