A marosvécsi Kemény-kastélytól a dél-erdélyi Fugad Bánffy-kastélyán át a csodálatos reneszánsz falképeket rejtő altorjai Apor-kúriáig most sokat megtudhatunk ezekről az épületekről és lakóikról.

A Pesti Vigadó tárlata a magyar történelem kiemelten fontos emlékhelyeinek, az erdélyi kastélyoknak az „ilyen volt – ilyen lett” vizuális dialektikájára alapoz. De a cél nemcsak a pusztulás dokumentálása, hanem az újjászületésé, és a pusztulásra ítélt osztály „visszakapaszkodásáé” is.

Különleges és példamesébe illő az erdélyi főnemesség XXI. századi „palotaforradalma”: hogy a trianoni döntéstől kezdve vesszőfutásra kényszerített úri rend osztálymakacsságával – de utolsó erőfeszítéssel – megpróbál újra gyökeret verni ott, ahonnan kiebrudalták. A magyar történelmet évszázadokig alakító családok meglett és ifjabb tagjai kerekedtek föl néhány éve, föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat, hogy konfiskált birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szálljanak a román állammal. Ez a harc egyszerre tűnik reménytelennek, hősiesnek és erőt adónak a kisebbségi magyarság szemében.