A legnagyobb magyar animációs sikerfilmekkel várják az érdeklődőket a Premier Kultcaféban.
A magyar animációs film immár több mint 100 éves története bővelkedik kiemelkedő értékekben, időtálló remeklésekben, generációk számára hivatkozási alapot jelentő élményekben. A Magyar Művészeti Akadémia vetítéssorozata, a Válogatás a magyar animációs film történetéből gazdag betekintést nyújt – a teljesség igénye nélkül – a hazai animáció kincsestárába. Az összeállításból könnyen érthetővé válik, miért mondható olyan színesnek, sokfélének a magyar animáció. Az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozata által szervezett animációs filmklub első etapjában 2018. december 10-ig hétfőnként láthatók a magyar remekművek a Premier Kultcaféban. (1085 Budapest, Baross u. 1.)
Miként dr. Pápai Zsolt filmtörténész fogalmazott, „a hazai mozgókép históriájának legdicsőségesebb fejezetei közül többet éppen animációs rendezők írtak" (Filmvilág 2007/8). Az animációs film a hazai mozgóképkultúra kiemelkedően fontos területe, többek szerint a magyar filmművészet egyik, ha nem a legszínesebb része. „A magyar animációt az különböztette meg korábban a többi nemzetétől, hogy ahányan voltunk, annyiféle film került ki a kezünk közül" – írta Jankovics Marcell az Animációs körkép című kötet előszavában.
Animációink számos rangos fesztiváldíjat és filmszakmai elismerést kaptak – mint amilyen például az első magyar filmnek járó Oscar-díj volt, amellyel Rofusz Ferenc A légy című 1980-as rajzfilmjét tüntették ki; utalhatunk az Arany Pálma-díjra is, amelyet Jankovics Marcell Küzdők című 1977-es és Vajda Béla Moto perpetuo című 1980-as alkotásai kaptak, valamint Macskássy Gyula és Várnai György 1960-as Párbajának cannes-i különdíjára – és még hosszasan folytathatnánk a felsorolást. A magyar animáció meghatározó műhelyét jelentő Pannónia Filmstúdiót az 1970-es évek második felére a világ öt legjelentősebb animációs filmműhelye között jegyezték. A televízió számára készült sorozatok nézők millióit ültették a képernyő elé – legyen szó a Mézga család, a Frakk, a macskák réme, a Magyar népmesék epizódjairól vagy éppen Dr. Bubó (Kérem a következőt!) különleges terápiáiról. Az animációs film egyetemes krónikája is rekordként tartja nyilván, hogy alig 20 esztendő alatt 25 egész estés alkotás került ki a Pannónia Filmstúdióból – közülük féltucat film több mint egymillió nézőt vonzott a mozikba.
Az ehhez fogható eredmények párjukat ritkítják a magyar mozgókép történetében.
Az MMA vetítéssorozatában láthatunk példát a gyerek- és családi közönség számára készült klasszikusokra éppúgy, mint a szűkebb nézőközönséget célzó, a társművészeti (főként a festészeti) kapcsolódásokat előtérbe állító alkotásokra; az összeállításban a magyar animáció rendkívül termékeny karikaturisztikus rajzfilmjei ugyanúgy képviseltetik magukat, mint például a báb- és tárgyanimáció (stop-motion) vagy a homokanimáció különleges látványvilágai.
A sorozat házigazdája A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című kötet szerzője, dr. Varga Zoltán filmtörténész. Az előadások beszélgetéssel fejeződnek be, amelyekre meghívják az aznapi film(ek) egyik alkotóját vagy szakértőjét. Jegyek a Premier Kultcaféban (volt Vörösmarty mozi) válthatók, kedvezményes áron.
Részletes program itt található.
