Kőrössy Albert Kálmán a szecesszió mestere volt, az építész születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ rendezett kiállítást Budapesten.Kőrössy Albert Kálmán a századforduló magyar építészettörténetének méltatlanul elfeledett alakja, aki nemcsak Lechner Ödön formanyelvének követője volt. Életművén keresztül bemutatható a Hauszmann Alajos épületeiről ismerős historizálás, a német Jugendstil hazánkban teret nyert szellemisége, a magyar fauna és flóra korai megjelenése századfordulós építészetünkben, sőt még Kós Károly és a Fiatalok művészetére jellemző homlokzatok és az art déco geometrikus formái és szimmetriája is. A művész a 20. század elejének közvetítőjeként járta körbe a legfrissebb áramlatokat, és építette magyar hagyományaival modern formába.

Bár neve a nagyközönség számára rejtve maradt az elmúlt évtizedekben, munkái sokaknak ismerősen cseng, ha visszagondolnak a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban töltött évekre, a Váci utcai Philanthia virágüzlet mozgó nyulaira a kirakatban, a temesvári belvárost a gyárvárossal összekötő hídra, a Nádor utcai OTP-székházra vagy az egykori Tisztviselőtelepi Gimnáziumra (ma Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum), ahol egykor sokak közt Hofi Géza koptatta a padot. Kőrössy Albert Kálmán hatása azonban nemcsak az építőművészet gyakorlati terén érvényesült, az ő kezdeményezésére változtatták meg az építészeti pályázatok szabályzatát, ezzel gyorsabbá és korrektebbé téve a tervpályázatok elbírálását. Dekoratív homlokzati rajzaival megjelent a Műcsarnok tavaszi és téli tárlatain is, amelyről az Építő Ipar című folyóirat rendszeresen beszámolt. Ebben Kőrössy művészetét „díszítőérzékkel átszőtt tudásként" jellemezték.

Az építész születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ által megrendezett kiállításon nemcsak a szecesszió különböző, hazánkban is jelenlévő irányzataival ismerkedhetnek meg a látogatók az építész életművén keresztül, de arra is fény derül, hogy hol élt és tanított egykor Babits Mihály, melyik kávézóba szökött ki a szanatóriumból Ady Endre egy kasszás kisasszony kedvéért, hol kötötték Zita királyné csokrát, vagy ki készítette Fedák Sári szőrmebundáját. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ és az Iparművészeti Múzeum számos programmal várja az érdeklődőket a Szecesszió világnapján induló eseménysorozat keretein belül.