A kincseket néha nehéz észrevenni, a kincsek nem mindig vannak szem előtt, a kincsekért néha a színfalak mögé kell nézni.

Vagy, teszem azt, felcsöngetni egy megfelelő lakásba: hogy ott találjunk egy gondosan és tematikusan összeválogatott könyvtárat, akadálymentesített, tágas közösségi teret és elképesztően izgalmas energiákat.

A Közkincs Könyvtárba pontosan így juthat be az ember: a Rákóczi út 11. szám alatt található, első emeleti nyitott és világos lakás egy kész kis univerzumnak ad otthont a város kellős közepén, 5 perc sétára a Blahától és az Astoriától.

A könyvtár koncepciójánál már csak az alapító-tulajdonos élettörténete az izgalmasabb: Antonia Burrows  édesanyjának egyik barátnője történetesen magyar volt, így került kapcsolatba először Magyarországgal. A londoni egyetemi évei után, fiatalon és lelkesen ideköltözött 1988-ban, hogy a lassan ébredő országban felmerülő kérdések közé felkerüljenek a kifejezetten a nőket érintők is, mint az abortusz vagy a családon belüli erőszak.

Antonia akkor 12 évig maradt itt, tanított az ELTE-n feminizmusról és genderről, ami akkor hatalmas újdonságnak számított, és aktív szerepet vállalt a hazai feminista mozgalmakban.

Ezt követően 15 évig Kaliforniában élt, ahol kifejezetten sok könyvet gyűjtött össze – azt meséli, hogy az amerikaiak ma már nem olvasnak papírkönyveket, ezért viszonylag jó áron lehet jó sok könyvhöz hozzájutni. Végül 2014-ben döntött úgy, hogy felszámol ott mindent, összecsomagolja a könyveit, és visszatér Budapestre. Tulajdonképpen így született meg a könyvtár: az anyag megvolt, már csak egy kellő méretű lakás, temérdek könyvespolc és egy csomó lelkes segítő kellett hozzá.

A magánkönyvtár jelenlegi formájában négy éve létezik: az országban egyedülálló, angol nyelvű gyűjteményt böngészhetünk a feminizmusról, genderről, társadalomtudományokról, művészetekről és pedagógiáról, illetve számos gyerekkönyvük mellett már van egy lassan bővülő magyar nyelvű gyűjtemény is – főleg nőkről és a női-férfi viszonyrendszerekről.

A könyvtár jelenleg lelkes önkéntesekkel működik, akik segítenek fenntartani a könyvtár gyűjteményét és aktív közösségi terét. A rendszeres programok között találunk filmklubot, nőknek szóló önvédelmi oktatást vagy épp angolórákat menekülteknek, előadásokat és olvasóköröket. A helyet sok diák látogatja, akik a dolgozataikhoz vagy kutatásaikhoz keresnek máshol nem, vagy csak nehezen fellelhető angol szakirodalmat, de rendszeresen tartottak itt avantgárd performanszokat Színműs hallgatók is.

A legtöbb program ingyenes, de egy ekkora független magánintézménynek is fenn kell maradnia valamiből, így már tagként is lehet támogatni a könyvtár törekvéseit: hogy minél többen lássanak minél nagyobb szeletet a világból, és minél többen tudjanak kritikusan gondolkodni a készen kapott, de nem tökéletes rendszerekről.

A könyvtár emellett egy pici feminista kiadót is működtet, a Közkincs Kiadót, ami a jövőben magyarul jelentetne meg feminista alapműveket, dolgozatokat és esszéket, terveznek egy füzetsorozatot kifejezetten kamasz lányoknak, és első két könyvükkel a prostitúció kemény és nehéz témáját járják körbe. Az első megjelent könyvük, Rachel Moran Kifizetve című kötete egy, a prostitúcióból kitört nő élettörténete, aki belülről és pontosan látta a szexipar működését, míg a második, a megjelenés előtt álló, A prostitúció felfuttatása Julie Bindel, a Justice for Women alapítójának munkája, amely alapos kutatás és utánajárás után készült el, hogy megfogalmazza a rendszer kritikáját.

A Közkincs Könyvtár hiánypótló és fontos tevékenységet folytat, mert alapot szeretne teremteni a párbeszédre, és már a neve is sugallja, hogy a fent említett témák egyáltalán nem csak a nőkről és a nőkhöz szólnak, hanem mindenkihez.

A tudás és a széles látókör közkincs és közös érdek – hiszen érdemes és kell olyan témákról beszélnünk, amelyeket vagy a szőnyeg alá söprünk, vagy túlságosan adottnak és természetesnek veszünk, mert így szoktuk meg.

Ezen a helyen viszont bátran, biztonságosan és alaposan mélyedhetünk ezekbe bele egy bögre tea és két macska társaságában – akár nőként, akár férfiként, mert gondolkodni, tanulni és figyelni sosem késő.