Fogadjátok szeretettel karácsonyi koncertfilmünket!
Örvendezzünk!
Karácsonykor a Megváltó születését ünnepli a keresztény világ. Több mint kétmilliárd embertársunk hite szerint Isten fia azért született a földre, hogy kereszthalálával megváltsa bűneinket. Világra jöttét égi csoda kísérte. A betlehemi csillag mutatta az utat a napkeleti bölcseknek és a pásztoroknak, hogy felkeressék és dallal, tánccal, ajándékokkal köszöntsék Jézuskát. A kisdedet és Máriát. Ezt az eseményt a mai napig őrzi a néphagyomány, és erről szól kétezer év művészete is.
Karácsony misztériumához a gyógyítás is szorosan hozzákapcsolódott minden időben, aminek a mai zűrzavaros világban különösen nagy jelentősége lehet. Ha rövid időre is, de felfüggeszti a perpatvarokat, lecsendesíti, megnyugtatja az embereket. Tudták például, hogy a fenyő illata oldja a stresszt? A fenyőfa ugyanis tele van olyan vegyületekkel, melyek pozitív hatással vannak a szervezetünkre. Nem titkolom, számomra a bejgli és a mézeskalács illata is ilyen.
Karácsony estélyén átmenetileg megbékülnek egymással a haragosok. Gondoljunk csak bele, milyen öröm ez egy olyan kisgyermek számára, akinek szülei külön élnek. De nem csak ebben áll karácsony varázslata. A néphit szerint a karácsonyi vacsora után leszedett abrosznak is gyógyító ereje van, ezért a beteg embert ebbe tekerték, vagy bedörzsölték vele a beteg háziállatot. Az asztalra sok helyen gabona magvakat, szénát, szalmát, az asztal alá pedig különböző gazdasági és házieszközöket, ételeket helyeztek el, melyeket később mágikus célokra használtak fel. Mindezt azért, hogy a következő év termékeny legyen, a család bőségben éljen, vagy a karácsony éjjelén ellátogató angyalok, halottak és a Jézuska szállást és ennivalót találjanak. A karácsonyi asztalon elhelyezett étkek maradékai is varázserővel bírtak. A só alkalmas volt később tehenek, méhek gyógyítására, a bors a gúnár vagy a kakas férfiasságának megnövelésére, a fokhagymának gonoszűző, rontás elhárító ereje volt, az asztalon hagyott méz a torokfájás gyógyítására szolgált, a tojás pedig az állatok egészségét és termékenységét biztosította a következő esztendőre.
Biztosan megélték már, milyen csodás élmény egy karácsonyi mise, egy közös zsoltározás, egy koncert vagy egy vidéki kántálás. Hogy felvidítja az embert egy betlehemezés. Jó hatással vannak ránk ezek az ünnepi együttlétek. Színe változik a lelkünk, felemelkedünk, megszűnik a magány szorongató érzése, kicsit megtisztulunk, jókedvre derülünk. Örülünk a teremtésnek, annak, hogy létezünk és szerethetünk.
Ezekkel a gondolatokkal, valamint Miklósa Erika és Novák Péter szentséges-profán dalaival kívánok mindenkinek léleküdítő Karácsonyt!
A Kultúrpart és zenekarom, az Etnofon nevében is.
Örvendezzünk, alleluja!
Kiss Ferenc
Közreműködik:
Miklósa Erika – ének
Novák Péter – ének, basszusgitár
Gyulai Csaba – dob
Szokolay Dongó Balázs – tárogató
Kuczera Barbara – hegedű
Küttel Dávid – orgona
Küttel Vince – gitár
Zenei rendező: Küttel Dávid
Vezető operatőr: Ribb Péter
Operatőr: Macher Borbála, Mészáros Balázs, Ribb Péter, Erdős Áron
Hangmérnök: Szabó Gábor
Gyártásvezető: Kaltenecker Tamás
I. asszisztens: Küttel Márton
II. asszisztens: Küttel Boldizsár, Küttel Réka Rozina
Fény: EVENT Stúdió
Rendező, vágó: Mészáros Balázs
Külön köszönet: Szonda Györgyi, Sukorói Hagyományőrző Egyesület, Sukorói Református Egyházközség
A felvétel a sukorói református templomban készült 2020. december 7-én.
Kultúrpart © 2020
