Február 19-én ünnepli 95. születésnapját a kétszeres Kossuth-díjas, világhírű kortárs magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár, Kurtág György.
Ez alkalomból adja ki a BMC Records a szerző egyik első főművének tekinthető Bornemisza Péter mondásai című művet Tony Arnold szoprán énekes és Csalog Gábor zongoraművész tolmácsolásában. A születésnaphoz koncertsorozat is kapcsolódik február 18. és 20. között, melynek során a szerző művei a Budapest Music Centerből, a Zeneakadémiáról és a Müpából csendülnek föl.
Kurtág 1963 januárja és 1968 augusztusa között, több mint öt éven keresztül komponálta pályája első főművét, amelyet Kroó György „a második világháború utáni magyar zene legnagyobb alkotásá”- nak nevezett. Kurtág 7. opusza a magyar reformáció egyik kulcsalakjának, Bornemisza Péternek (1535— 1584) állít emléket. Balassi Bálint tanítómestere, aki amellett, hogy a lutheri tanok magyarországi terjesztésében jeleskedett, a 16. századi magyar szépirodalmi nyelv egyik megteremtője is volt, akinek Szophoklész Élektrájából készült prózai átdolgozása a legelső európai rangú, magyar nyelvű dráma. Kurtág kezdetben a Magyar Élektrából szeretett volna operát írni, ám ez a feladat meghaladta erejét, így Bornemisza prédikációs köteteit vette kézhez, melyek részleteiből maga állította össze a mű szövegét. Felsorolni is sok lenne, mennyi szálon kapcsolódik Kurtág a Bornemiszában az európai zenetörténethez, ahogy a mű értelmezési kísérletei is széles fesztávot fognak át. Ha a Bornemiszát Kurtág személyes művészi pályája felől szemléljük, felismerhetjük benne egy énekhanggal eljegyzett zeneszerzői gondolkodás genezisét. S persze fel lehet ismernünk ebben a kompozícióban a saját magunkkal való szembenézés bátorságát. Már a próbafolyamat is heroikus volt, melynek során Tony Arnold – aki egyedüli énekesként bizonyult alkalmasnak a mű előadására – az ördögi nehézségű darabbal megküzdött. Mindez Kurtág György jelenlétében zajlott Budapesten, aki a megalkuvás nélküli zenélés, a teljes egzisztencia odaadásának igényét támasztotta az előadókkal szemben. Kérlelhetetlenségén csak felesége, Márta enyhített, folyton szemrehányást téve Kurtágnak szigoráért. A több éves munka passió-történetét azonban feltámadás koronázta: a mű – melyet a 2019-ben megrendezett Reformáció 500 emlékkoncerten mutattak be a Zeneakadémián, majd az azt követő napon a BMC Stúdiójában rögzítettek – etalon-értékű előadásban született új életre.
„Tony Arnold szoprán énekes világító égitest a kamarazene és a művészi daléneklés egén. A mai kortárs zeneszerzőket rendre megihleti eredendően gyönyörű hangja, kiváló zeneisége és melegséget árasztó lénye” – írta róla a Huffington Post. Tony Arnold nevéhez több száz, feltörekvő és már elismert zeneszerző művének ősbemutatója fűződik. Hangja egyedien ötvözi a virtuozitást és az őszinte közlésvágyat, ami magas szintű technikával, valamint kiváló vezetői készséggel párosul. Tony Arnold a világ legszínvonalasabb zeneszerzőivel és hangszeres előadóival dolgozott már együtt. Több mint ötven albumot magába foglaló diszkográfiája során a kortárs vokális zenei repertoár széles szegmensét rögzítette. Legfontosabb lemezei közé tartozik Kurtág György monumentális Kafka-töredékeinek 2009-es felvétele is, mely a Bornemisza közvetlen előzményének tekinthető.
Csalog Gábor a kortárs magyar zene egyik legautentikusabb előadója. Számos kiemelkedő zeneszerzővel van folyamatos munkakapcsolatban. 1980 óta dolgozik együtt Kurtág Györggyel, több premier is fűződik nevéhez. Koncertjei, zeneakadémiai tanítása, saját műveinek bemutatása mellett Kurtág György kamarazene-kurzusainak is sok éve asszisztense. A magyar hangversenyéletben jól ismert különleges műsor-összeállításairól, melyek a klasszikus és az új zenéket rendhagyó módon kapcsolják össze. Koncertezett csaknem minden európai országban és az USA-ban. Partnerei voltak többek között Keller András, Kemenes András, Heinz Holliger, Pinchas Steinberg, Pekka Kuusisto és Nicolas Altstaedt. 2003-ban Liszt-díjjal tüntették ki.
