Az MMA MMKI programsorozatából ez is kiderül, de lesznek animációs estek, könyvbemutatók, konferenciák, beszélgetések és sok más érdekes, izgalmas rendezvény.
A 2015 óta működő Intézet társadalomtudományi módszerek alkalmazásával vizsgálja a magyar művészeti élet elméleti és gyakorlati eszköztárát, valamint a társadalmi folyamatokra gyakorolt hatását, a művészeti intézményrendszeren keresztül. Ennek megfelelően az Intézet a művészet, valamint a művészetelmélet belső és külső megfigyelésére, vagyis a művészetnek a társadalom egyes alrendszereihez fűződő viszonyára koncentrál. Fókuszba helyezi az alkotások létrejöttének folyamatát, egyedi mivoltát, a közönség általi befogadását és ennek hatásmechanizmusát. Külön hangsúlyt fektet a művészeteket kedvelő közönséggel történő kapcsolattartásra, éppen ezért programsorozatával kölcsönös párbeszédet kezdeményez és egyúttal szélesre tárja kapuit az események látogatói előtt.
Hiánypótló vállalásként Windhager Ákos művelődéstörténész, az MMA MMKI tudományos munkatársa nagyívű kutatását zárja a nemrégiben megjelent Utód, de aki ős is - Mihalovich Ödön pályaképe című kötetével, amely a Fundamenta Profunda sorozat részeként került kiadásra. Mihalovich Ödön (1842–1929), a nagy magyar romantikus zeneszerző életműve méltatlanul tűnt el a hangversenyekről. Tragikus zenekari balladái (A sellő), szenvedélyes szimfóniái (III. Patetikus) és nagy ívű zenedrámái (Toldi szerelme) egykor jelentős közönséget vonzottak, dalait pedig neves énekesnők tartották műsoron. Példaképe Wagner volt, akivel – utólag belátta –, hiába szállt versenyre. Mestereitől, Mosonyitól és Liszttől nemcsak a zeneszerzés titkait sajátította el, hanem a tanítványok iránti törődést és a szervezést is. Mindkét cél egyesült maradandó munkájában, a Zeneakadémia kiépítésében. Béldi Izor ezért mondhatta róla: „Utód, de aki ős is”. Az online könyvbemutató premierjének pontos időpontját megtalálják majd az Intézet Facebook oldalán.
Immár hagyománnyá vált az Intézet Esték a Hild-villában című sorozata, amelynek keretében a hazai építészet kiválóságai kicserélik gondolataikat egymással és a közönséggel. Dr. habil. Wesselényi-Garay Andor PhD építész, építészettörténész, egyetemi tanár és vendégei – Smiló Dávid, Vasáros Zsolt, Szederkényi Lukács, Hámori Péter és Erhardt Gábor – kalauzolják el az érdeklődőket a „Tesztoszteron-építészet” világában, ahol arra keresik a választ, hogy létezik-e generációs különbség az építészetben, illetve felruházhatjuk-e tartalmi jellemzőkkel a „fiatal építészet” fogalmát. A havonta jelentkező műsort az érdeklődők az MMA MMKI Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján követhetik figyelemmel.
Az Intézet évek óta kiemelt figyelemmel foglalkozik a magyar animáció feldolgozásával, támogatja és gondozza a hiánypótló munkák megjelenését. A kezdeti lépések ebben a munkában a Kecskemétfilm Kft., a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Magyar Média Mecenatúra programja és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében történtek. Az Intézet idén elindította Animációs esték – Hagyomány és haladás című sorozatát, amelynek megálmodója és koordinátora, moderátora Kollarik Tamás Magyar Filmdíjas, Bánffy Miklós-díjas producer, jogász, egyetemi oktató, filmrendező. A szervezők szándéka olyan programsorozatot bemutatni, amely nemcsak a helyszínen, vagy online közvetítésen keresztül nézve izgalmas, de akár szerkesztett podcast, vagy kötet formájában is hasznosulhat a szakmában, és talán ami a legfontosabb: a jövő generáció számára az oktatásban is szerepet kaphat. Kollarik Tamás beszélgetőpartnerei a sorozatban Orosz Anna Ida, Fülöp József, Jankovics Marcell, Bucsi Réka, Rófusz Ferenc, Vácz Péter, Ternovszky Béla, Andrasew Nadja, Varsányi Ferenc és Gelley Bálint lesznek. A következő estet 2021. április 22-én tartják, amely szintén nyomon követhető az Intézet online felületein, amelyeknek egyre növekszik látogatottsága és megosztásai.
Az Intézet a Cziffra György-emlékév keretében, a Cziffra Fesztivállal és Balázs János művészeti vezetővel együttműködésben immár második alkalommal rendezi meg Cziffra György munkásságát feldolgozó műhelytalálkozóját, számos zenetörténész és tudós közreműködésével. A világhírű zongoraművész munkásságát napjainkig kevés tudományos kutatás érintette, éppen ezért az együttműködés hosszú távú célkitűzése, hogy Cziffra munkásságának részletes feldolgozása révén elinduljon az előadóművészeti recepció feltárása, a 20. században jellegzetessé vált művészi létmód elemzése, valamint az emigráns magyar zenészek munkásságának tudományos kutatása. A konferencia tudományos szervezője Windhager Ákos. Az esemény időpontja: 2021. március 22., 10:00, MOM Kulturális Központ, Kupolaterem. A rendezvény a járványügyi korlátozások miatt csak online követhető az MMA MMKI YouTube-csatornáján és a Cziffra Fesztivál honlapján keresztül.
2021-ben is megrendezik A művészet közege elnevezésű, ezúttal Alkotáselmélet, elméletalkotás a vírus idején alcímet kapott konferenciát. Mint ahogyan a szervezők írják az idén is érdekfeszítő tematikával jelentkező sorozatról: „A művészet alakítja saját korát és viszont, az adott kor gazdasági, politikai, technikai, klimatikus, demográfiai, kommunikációs összefüggései és változásai alakítják a művészetet. A művészet saját korának kifejeződése, és bátran állítható, hogy egy kor saját művészetének kifejeződése. Egy korszak, egy társadalom önértelmezését adja a művészet, még ha az önértelmezésből következő cselekedetek hatásai nem ritkán csak későbbi nemzedékek számára lesznek nyilvánvalók. Minden kultúra, minden korszak kifejleszti saját, megkülönböztethető művészi kifejezésmódjait, stiláris jegyeit, eszközeit. Ha ilyet nem tesz, nem is beszélünk az előzőhöz képest más korszakról. Látszanak-e stílusváltások, eszközváltások, témaváltások a művészetben, melyek egy új lehetséges korszak jegyeit hordozhatják magukban? Lehetséges, hogy száz év múlva más lesz az értékelés, de az, hogy mi történik velünk, művészetünkkel és mai időnkkel, az is befolyásolja, hogy milyen kísérletet teszünk mindennek elgondolására.” A konferencia időpontja: 2021. június 1. 10.00, Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza, Déli terem
Az utolsó garabonciások címmel műhelytalálkozóra kerül sor az 1960 és 2010 közötti időszak jellegzetes alternatív alakjairól. A találkozón Vujisics Tihamér, Latinovits Zoltán, Hajnóczy Péter, Bódy Gábor, Szabados György, Cseh Tamás, Kobzos Kiss Tamás, Sebő Ferenc és Szörényi Levente munkásságát elemzik az előadók. Az esemény időpontja: 2021. május 3., 10:00, Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza
A fentieken túl megjelent az Intézet folyóiratának, az MMA MMKI-nak tavaszi-nyári lapszáma is, amelyben az érdeklődők interjút olvashatnak Váradi Judit zongoraművésszel, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának docensével a lélekformáló művészeti nevelésről (az MMKi kiadásában, Művészeti körkép címmel kötet is megjelent a témában), Kiss János balettművésszel, a Magyar Művészeti Akadémia alelnökével az Akadémia hároméves ösztöndíj programjának felszabadító erejéről, Falusi Márton József Attila-díjas költő, az Intézet tudományos főmunkatársa új versével jelentkezik, dr. habil. Kocsis Miklós, az Intézet igazgatója közreadja tanulmányát a felsőoktatási autonómia egyes fogalmi elemeiről, és megismerkedhetnek az Intézet kutatóinak munkásságával is.
