A Magyar Zene Házában megrendezett konferencián mintegy 150 pajtatulajdonos, közösségi tereket működtető szakember és fesztiválszervező vett részt az egész Kárpát-medencéből.
Kihívásokkal teli időszak következik a kultúrában és az élet minden területén, kérdés, hogy milyen programok lehetnek életképesek? Ezzel a felvetéssel indult a Magyar Fesztivál Szövetség és a Pajtakult által szervezett kétnapos konferencia az elmúlt napokban a Magyar Zene Házában. A kultúraközvetítés dimenziói címmel megrendezett eseményen mintegy 150 pajtatulajdonos, közösségi tereket működtető szakember és fesztiválszervező vett részt az egész Kárpát-medencéből. A program egyik vezérfonala az elmúlt hónapokban életre hívott Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert hálózat bemutatása volt, amely az idén egyéves komplex Pajtakult szakmai kedeményezésből nőtte ki magát. Ennek eredményeképpen a jövőben mintegy 100 pajta és tündérkert fog hálózatba kapcsolódni Kárpát-medence-szerte, egymás munkáját támogatva, a program során közösségépítésben gondolkodva.
Az eseményt a Magyar Fesztivál Szövetség felkérésére Batta András a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója nyitotta meg kiemelve, hogy a Magyar Zene Háza maga is egy szuperpajta olyan értelemben, hogy a természet ölén fekszik és és nyitott közösségi tér bárki számára. Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében elmondta. “Amikor a múltunkhoz térünk vissza, és a múltunkban olyan gyökereket találunk, mint amilyenekből a pajtamozgalom kinőtt, akkor elmondhatjuk: nemcsak múltunk, hanem jövőnk is van”, majd bejelentette, hogy Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter elfogadta a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert program védnöki tisztségét Demeter Szilárd, a Magyar Géniusz Program, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumának elnöke és Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke kezdeményezésére.
A konferencia házigazdája, Mezei Dániel ezt követően Kelemen Lászlót, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnökét kérdezte, aki elmondta, hogy Erdély-szerte üresek a korábbi gazdasági épületek, csűrök, de a pajta-mozgalom még nem kezdődött el olyan értelemben, mint Magyarországon. Sándor Cecília kulturális antropológus, a Kultúrpajta és Tündérkert hálózat szakmai vezetője felidézte, hogy a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elindult egy gyűjtőmunka, amelynek során a Pajtakult Horváth László vezetésével elkezdte a helyszínek feltérképezését. Az idei évben az NKA egy átfogó Kárpát-medencei hálózat kiépítésére vállalkozott, melyhez csatlakozott a Fonó, a Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza. A program nemzetegységben gondolkodik és a hagyományörökítő szándék jegyében a kultúrpajták mellett a Tündérkereteket is felöleli. A hálózat egy közösség, a kulturális örökségünk mellett hitet valló pajta- és tündérkert-gazdáknak a közössége. Szarvas József Kossuth-díjas színművész a viszáki kultúrpajta és tündérkert alapítója az őshonos fajták védelmére, és terjesztésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Paár Julcsi és Laposa Julcsi a Pajtakult nagykövetei emlékeztetettek, hogy a kicsiben, helyben való gondolkodás és az egymás támogatása alapvtővé válik. A szakemberek egyetértettek abban, hogy az alulról való építkezés kulcskérdés a közösségépítésben és ebben a programban is, amelyben több mint 100 helyszín fog összekapcsolódni a jövőben egymás munkáját támogatva.
A Márta István által vezetett, fesztiválokról szóló beszélgetésben Lovasi András a Fishing on Orfű kapcsán a növekedés korlátairól beszélt, hiszen a fesztivál elérte optimális méretét és hosszát. Mizsei Zoltán a kőszegi Hangzó Város képviseletében elmondta, hogy a fesztivál egyik üzenete az, hogy a heyi közösség tudja, milyen hagyományt kell majd továbbvigyen.
A nemzetek pozicionálásához, a legjobb eszköz a kultúra és a kultúrdiplomácia. Hegyi Anita, a külföldi magyar kulturális intézetek, a Liszt Intézet nevében elmondta, hogy a magyar kultúra, a magyar művészek véleménye szerint mindenhol megtalálják magukat, mind a 24 országban, ahol jelen vannak, ezt tapasztalják. Rosonczy-Kovács Mihály népzenész, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója szerint zenei anyanyelvünk alkalmas arra, hogy szíveket nyisson meg, organikus módon kapcsolódva az európai kultúrához. Gőz László - aki a BMC fennállása óta közel 350 lemezt adott eddig ki, több mint 70%-ban magyar vonatkozású albumokat -, egy európai gondolkodást szeretné elhinteni, amely átszakít bizonyos határokat anélkül hogy politikussá válna. A Horváth László által vezetett panelben a résztvevők szerint, amikor falak épülnek kultúrák és országok közé, a nyelvi akadályokat a zenei kultúra tudja ledönteni.
Az esemény során a jelen levő fesztiválszervezők és pajtatulajdonosok közül jó néhány megosztotta tapasztalatait a résztvevőkkel. Csíki Lóránt felidézte, hogy Turán közösségi összefogásban építették meg a pajtát, egymást segítve. Ribli Ilona csellóművész, a Hangistálló elindítója elmondta, hogy a falu közepén levő elhagyatott istállóépületet használva hoztak létre Nagyegyházán egy működő zenei teret, ahol először kvartettjével kezdett játszani. Pintér Zsolt mesemondó pedig pedig megköszönte, hogy a Pajtakult segítségével minőségi kulturális progamokat tudtak elvinni vidékre.
A későbbiekben a program kisebb szekciókban folytatódott. A Pajtakult csapata értékelte a jelenlevő pajtatulajdonosokkal együtt az elmúlt egy év intenzív munkáját. “A Pajtakultnak a kulturális finomhangolás a lényege, fontos hogy frissek maradjunk és támogatni tudjuk azokat az álmokat, amiket a pajtatulajdonosok sokan már ezelőtt 5-10 évvel elkezdtek megvalósítani – nekünk ezeket a törekvéseket kell segítenünk, hogy minél több álommal lehessen megtölteni ezeket a tereket, amik a helyi közösséget mozgatják.” – vallja Horváth László a Pajtakult ötletgazdája és kulturális igazgatója.
A szervezők teret engedtek olyan különleges eseményeknek is, mint az Együtt/Működünk – kártyajáték az értékalapú együttműködések fejlesztésére című workshop, ahol a résztvevők saját csapataik fejlesztésére tanulhattak új technikákat.
Az esemény során Borsa Kata, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke által vezetetett panelben részletesen kitértek az NKA kollégiumának meghívott képviselői a támogatásokra és az esemény során személyre szabottan is lehetett tanácsot kérni a jelen levő szakemberektől és az NKA munkatársaitól pályázati kérdésekben.
