Bekerült a Muharay Elemér Népművészeti szövetség az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti jegyzékébe, mint a helyi kulturális örökség megőrzésének modellje.
A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség 1990-ben alakult, tagságát jelenleg 117 közösség alkotja. A tagszervezetek létszáma változó: van 18 fős, illetve 270 fős csoport is. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a működés közvetlenül 8-10 ezer főt érint.
A szövetség keretében kialakított program célja a falusi hagyományos közösségek örökségképző és örökségvédő tevékenységének összehangolása, segítése, szakmai színvonalának emelése. A szövetségben résztvevők célja a helyi kulturális emlékezet fölfrissítése, a hagyományos életmód fönntartható értékeinek újjáélesztése s ezáltal
élhető közösségek építése.
E cél érdekében folyó tevékenység egyrészt a helyi közösségeken belül, másrészt más közösségekkel együtt szervezett rendezvények keretében zajlik. A fő tevékenységi formák a közösség keretében a korábbi hagyományok beazonosítása, a ma is érteket jelentő hagyományelemek élővé tétele a helyi oktatás, a közművelődés, a helyi médiák révén és a művészeti csoportok (elsősorban hagyományőrző táncegyüttesek) előadásaiban a helyi és tágabb közönségnek bemutatva. A helyi társadalmi szervezetekben, egyesületekben és egyéni résztvevők által végzett öntevékeny munkát a helyi önkormányzatok lehetőségeikhez mérten anyagilag, és a szükséges jogi szabályozások révén támogatják. A közös tevékenység regionális, országos és alkalmanként nemzetközi keretben folyik, közös bemutatók, fesztiválok, szakmai tanácskozások (workshop-ok), táborok rendezése révén, amelyek megvalósulását az országos és regionális civil pályázatok segítik. Az egyesületi tagdíjakból és pályázatokból befolyó pénz önálló kiadványok létrehozását, a közösségi médiában való megjelenést is lehetővé teszi.
Magyarországon az 1930-as években szerveződtek elsőként hagyományőrző csoportok, melyek elsődleges célja a helyi hagyományok színpadra állítása és turisztikai célból való bemutatása volt a Bokréta Szövetség keretében. A második világháborút követő korszak művelődéspolitikája a népművészet államosítására, a hagyományőrzés kontrollálására törekedett. A csoportokat állami fennhatóság alá szervezték és létrehozták azokat az állami intézményeket, melyek a csoportvezetők képzését és az együttesek megmutatkozását szervezték. Az 1951-ben alakult Népművészeti majd későbbi nevén Népművelési Intézet és változó nevű jogutódjai megszüntetéséig (2000-ig) állami intézményként látta el a feladatot. Az 1980-as évek végén történt politikai változások drasztikusan megváltoztatták a szociokulturális viszonyokat és a helyi közösségek hagyományőrző tevékenységének jogi kereteit.
Mivel a helyi közösségek (népművészettel foglalkozó csoportok) évtizedeken át bizonyították azt a képességüket, hogy alkalmazkodni tudnak környezetükhöz, s minden társadalmi, politikai, gazdasági körülmények között fenn tudják tartani működésük folyamatosságát, elhatároztuk a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, mint civil szervezet létrehozását.
Az alapítók az eddig létrehozott értékekre, erre az elhivatottságra és kreativitásra építve a közösség által meghatározott elvárások szerint tervezték a szövetség szakmai munkaprogramját. A program ma is érvényes célja, hogy az alábbi fő területeken ösztönözzék és segítsék a tagszervezetek tevékenységét:
- A helyi kulturális arculat megőrzése
- A településre / tájegységre jellemző tánc-, zene- és szokáshagyományok feltárása, megőrzése és átörökítése
- A hagyományos közösségek és közösségi alkalmak fenntartása
