A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa - a szecesszió, illetve az art deco - és a népművészet találkozását vizsgálja, meghatározó női művészek nézőpontján keresztül mutatva be a korszakot.
A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa - a szecesszió, illetve az art deco - és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából.
Olyan meghatározó női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében.
A tárlat a köz- és magángyüjteményekből kölcsönzött tárgyak mellé a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum tárgyainak bemutatásával új perspektívát kínál a látogatók számára.
A kiállítás, amelynek ötletadója és főkurátora Dr. Czingel Szilvia, kurátora Üveges Krisztina, június 22-éig látogatható a Hagyományok Háza nyitvatartási idejében, előre meghirdetett időpontokban tárlatvezetéseken is részt lehet venni. Részletek a Hagyományok Háza weboldalán.
- Miért gondolta a Stühmer csokoládé és bonbon készítő gyár, hogy csokoládé dobozait Lukáts Katóval tervezteti meg, aki kifejezetten magyar népi motívumokkal sajátos stilizált formában készítette el terveit?
- Hogy találkozott Lesznai Anna a mezőkövesdi népviselettel, és milyen kalandos módon kerültek vissza a munkái az amerikai emigrációja során New Yorkból Hatvanba?
- Hogyan hatottak a Zsolnay nővérek néprajzi gyűjtései a világhírű zsolnai gyár kerámiáinak díszítőművészetére?
- Melyik ma is működő fővárosi kórház betegszobáit és ma hajléktalanszállóként működő épület belső tereit festette meg Undi Mariska kalotaszegi és mezőkövesdi motívumokkal?
- Hogyan lett Mallász Gitta a Magyar Állami Népi Együttes jelmeztervezője, és miért kapta meg Tüdős Klárával egyetemben a Világ Igaza kitüntetést?
A kiállításban sok izgalmas történet mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.
A kiállított alkotók munkásságának közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével eleveníti meg a tárlat, a történetmesélés eszközeivel kibontva életük és a népművészet kapcsolatát.
A művekkel párhuzamosan bemutatják a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeumáltal őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljanak a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzék az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat.
Gyűjteményes tárgyaink párbeszédbe lépnek a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége. A kiállítás gyűjteményi fókuszában szintén női alkotók vannak, azok a hímző parasztasszonyok, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet) – vallják a kiállítás létrehozói.
Fotók: Dusa Gábor, Hrotkó Bálint
