Januárban új régészeti kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira falfestményeinek világát mutatja be.
A barlangrajzok fényképei eredeti méretben tárulnak a látogatók szeme elé. A Nemzeti Régészeti Intézetben található magyar anyagnak hála, a közönség bepillantást nyerhet a mai Magyarország területének felső-paleolitikumába is.A kiállításban bemutatják a barlang megtalálásának körülményeit és magát a felfedezőt. A látogatók megtekinthetik a híres bölényeket, de a barlangi művészek kéznyomait is.
Az őstörténet kutatásának egyik emblematikus dátuma 1879 volt, amikor Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával felfedezte az Altamira-barlang falképeit. A felfedezést egy évvel később publikálta, azonban két évtizednek kellett eltelnie, mire a kritikus őstörténészek többsége elismerte, hogy nem hamisítványokkal van dolguk (ehhez az is kellett, hogy Franciaországban is találjanak barlangfestményeket, így könnyebben fogadták el a francia tudósok a spanyolországi felfedezést).
Azóta már több mint ötszáz őskőkori barlangi, vagy szabad ég alatti lelőhelyről ismerünk festményeket, sziklarajzokat és karcolatokat Európában. 1985-től az őskőkor művészete, így az Altamira-barlang is a világörökség részévé vált.
Bár az Altamira-barlang falképei megismerhetőek a helyszínen – ha nem is a barlangban, hiszen az érzékenysége miatt korlátozva látogatható –, valamint az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpontban. Ez az intézmény állított össze egy rangos fotó- és szöveganyagot, amely a készülő kiállítás alapanyagát is biztosítja.
„Az Altamira-barlang első falképei 35 ezer, míg az utolsók 13 ezer évvel ezelőtt születtek. Vagyis a felső-paleolitikum időszakába tartoznak, amely a 45-12 ezer évvel ezelőtti időszak. Magyarország területéről ugyan nem ismerünk barlangrajzot, ám vannak egyéb leleteink, amelyek az akkor élt emberek puszta önfenntartáson kívüli tevékenységéről tanúskodnak” – mondta el dr. Lengyel György, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régésze, a készülő kiállítás kurátora.
Hozzátette: „Részben karcokkal díszített tárgyakat mutatnak be, amelyek közül az egyik legismertebb például a Jankovich-barlangban talált úgynevezett létrás amulett. Az ábrának a jelentése rejtély számunkra, de valamiféle művészi, elvont gondolkodásról tanúskodik. Emellett az őskőkori vadászok fegyvereit és ősállati maradványokat láthatnak majd a látogatók, hogy megismerjék a Kárpát-medence őskőkori környezetét.”
Az ALTAMIRA barlangrajzai – A művészet kezdetei címet viselő tárlat június 2-ig lesz megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében. A kiállításhoz szakmai vezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások is társulnak, valamint a múzeum ajándékboltjának kínálata is készül a tárlathoz illeszkedő kollekcióval.
Jegyek válthatók online.
