A Diapason francia zenei magazin értékes díjjal, havi ajánlásával jutalmazta a Fischer Iván dirigálta Budapesti Fesztiválzenekar legújabb lemezét.
A Diapason magazin kritikusai 2009-ben az "arany hangvilla" még értékesebb, éves díját ítélték oda a BFZ-nek egy Mahler-felvételért.
A 2024 májusának legjobbjait értékelő friss elismeréshez Hugues Mousseau írt indoklást, s így méltatta a lemezt:
Van valami felvillanyozó abban a biztosságban, finomságban, amellyel a karmester szabályozza az áramló energiákat, és a legkülönbözőbb szinteken készteti a zenekart szinte beszédszerű ékesszólásra. Igazi mérföldkőhöz értünk a mű lemezfelvételeinek történetében.
A felvétel kiugróan népszerű lett a streamingen is, az Apple Music felületén a szimfónia első tételét egy hónap alatt több mint kilencvenezerszer játszották le, s a platform be is válogatta a lemez egyik tételét a hónap 10 legfontosabb klasszikus zenei felvételének lejátszási listájára (ClassicalYou Must HearThis Month).
A sikernek voltak előjelei. Tavaly nyári turnéján, a BBC Proms-on adott koncertjeinek harmadik estéjén a BFZ eljátszotta az Eroicát, s az előadás kritikai fogadtatása emlékezetesen pozitív volt. A Channel Classics lemezfelvétele néhány héttel később, 2023 augusztusában készült a Rumbach utcai zsinagógában, csak pár nappal azelőtt, hogy több mint tízezer ember hallhatta a szimfóniát a Hősök terén.
A nemzetközi kritikai visszhang is nagyon elismerő
Az első német és angol nyelvű kritikáka korhű előadások korában egy régebbi, klasszikus interpretációs stílus visszatértét üdvözlik. A The Guardian „friss és erőteljes” értelmezésként jellemzi a felvételt. „
A vonósok élénken szólnak, a réz- és fafúvósok személyiséggel telten, a kürtök kellő hősiességgel”.
A The Times úgy véli, a zenekar „a nyitó allegro tüzes és friss megszólalásában és a scherzo táncos színeiben a legkiválóbb. (Ó, azok a pompás vadászkürtök!).
A The Classic Review az összhangzás komponenseit, az egyes szólamokat külön is értékeli:
„A vonósok melegen és kifejezően játszanak, figyelemreméltó vibratóval. A rézfúvós szólam vegyes megközelítést alkalmaz, de nincs jelen a sok korhű előadásra jellemző markáns rusztikusság. A timpani szilárd alapot nyújt, nem nehezedik rá az általános hangzásra.”
A kritikus szerint már a nyitótétel kezdete „a Beethoven-értelmezés egy elmúlt korszakába repíti a hallgatót; kevésbé lázadó talán, de nemesebb.”
A Der Opernfreund is úgy véli, hogy a lemezen „Fischer a hagyományos pátosz vagy monumentalitás helyett olyan megközelítést választ, amely a mű lírai tulajdonságait hangsúlyozza.”
A felvétel hagyományos adathordozón és digitálisan is elérhető ezen a linken.
