Megjelent az Artisjus első Dalszerző Bookazin kiadványa, amely több mint száz év magyar zenetörténetét sűríti – Bartóktól és Huszkától a Szörényi-Bródy fémjelezte beathullámig, a bakelittől az algoritmusig.
Hatvan évvel ezelőtt két fiatal szerző, Szörényi Levente és Bródy János új frekvenciára hangolta az országot: megszületett a beat, vele együtt egy egész generáció saját hangja. Az Artisjus kiadásában megjelenő Dalszerző Bookazin ezt a pillanatot is megidézi és tovább gondolja.
Bartóktól és Huszkától a beathullámig, a bakelittől az algoritmusig - a Dalszerző Bookazin több mint száz év magyar zenetörténetét sűríti, miközben arra keresi a választ, hogy mi tartja életben a dalt a technológia korában. Az archív és kortárs fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány a dalszerzők napja (október 8.) apropóján jelenik meg.
Mit tanulhat az AI Bartóktól és Kodálytól? Miért mondja Geszti Péter, hogy az alkotás maradt a legemberibb tevékenység? És mit jelent ma dalszerzőnek lenni, amikor a zeneipar, a technológia és az emberi figyelem is újraíródik? Többek között ezekre a kérdésre keresi a választ a dalszerzők napjára (október 8.) megjelenő Dalszerző Bookazin, az Artisjus különleges kiadványa, amely azt ünnepli, hogy 2025 a magyar dalszerzés éve.
A tematikus év alapját három egymásba fonódó történet adja: hatvan éve írta meg első magyar nyelvű beatdalait a Szörényi–Bródy szerzőpáros, százhúsz éve indult Bartók és Kodály népzenei gyűjtése, és százötven éve született Huszka Jenő, az operett mestere és a hazai szerzői jogvédelem egyik úttörője.
Esszék, interjúk és fotós anyagok mesélnek arról, hogyan változik a zene szerepe a technológia korában – és mitől marad emberi mindaz, ami dalban születik. A százoldalas kiadvány nem csak tematikus magazin hivatott lenni, hanem egyben időkapszula is, melyben a magyar zenei kultúra múltja, jelene és jövője találkozik.
A Dalszerző különszám nemcsak olvasnivaló, hanem könyvespolcra illő, archív és kortárs fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány, amely a lassú olvasás élményét kínálja. A dal érték – és ez a lap is annak megőrzéséről szól.
Ez a kezdeményezés reményeink szerint közelebb hozza a közönséget az alkotókhoz, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy a dal, legyen az népdal, műdal, rock, vagy popdal, vagy kortárs zene, régóta része a kultúránknak és nemzeti identitásunknak– Németh Alajos Lojzi, az Artisjus elnöke.
„A tematikus év három szálát úgy fonjuk egybe, ahogy azok a valóságban is folyamatosan találkoznak, át- és átszövik egymást. Nem titkoltan azzal a céllal, hogy ez a könyvespolcon elférő, színes, tartalmas és bármikor fellapozható bookazin útmutató tapasztalatot is vihessen az ismeretlen jövőbe. Abba a jövőbe, amelyben a dal, mint kultúránk egyik legfontosabb alapegysége, nagy kihívások előtt áll a mesterséges intelligencia és a szintetikusan generált tartalmak korában.” – írja beköszöntőjében a főszerkesztő, Horváth Gergely.
A tartalomról bővebben:
Stumpf András esszéje új megvilágításban mutatja meg Szörényi és Bródy közös örökségét, Szűcs Krisztián pedig egy, a hamarosan megjelenő novelláskötetéből közölt részlettel mutatja meg, hogyan válik irodalommá a dal. Both Miklós az AI és a népzene kapcsolatáról is beszél, Geszti Péter pedig arról, mit jelent embernek maradni a technológia korában.
A beat örökségét több generáció szemszögéből villantja fel egy körkérdés: az Ivan & The Parazol, a Blahalouisiana, a Carson Coma, valamint a kisbetűs ünnepnapok tagjai mondják el, mi él tovább ebből a hagyományból – tudatosan vagy öntudatlanul. Szabó Attila (Csík Zenekar) pedig a magyar beat és folk érintkezési pontjaira mutat rá. A főváros 6+1 emblematikus beat-helyszínének krónikája azt is megmutatja, hogyan lett az otthoni, lefüggönyözött zenehallgatásból közösségi élmény – ahol „időnként átrepült a levegőn egy pali”.
Gyöngyösi Levente és Dr. Ertüngealp Alpaslan az Illés-örökség és Bartók világa közötti hidakat rajzolják meg. A lapszám más írásai a beat forradalmától a vasfüggönyön túli exportkísérletekig, Cseh Tamás örökségétől Huszka Jenő úttörő munkásságáig vezetnek – egyszerre múltidézők és jövőbe nézők. Úgy minta a „Birtoklás eszközei”, amely a kazettától a streamig tartó zenei korszakváltásokat meséli el, megmutatva, hogyan változik a zenehallgatás és a birtoklás illúziója.
