Nyomul a Trafó. Hétről hétre újabb és újabb nemzetközi produkciót mutatnak be, juttatnak el hozzánk. Persze akad bemutató máshol is, és bár a héten kevesebb az új produkció, azért van még mit bepótolni, nem?

A BÖF idei egyik érdekes színfoltja az utcaszínház. Számos együttes jelenik meg, s megpróbálja visszahozni ezt a sajnálatosan eltűnt ősi műfajt Budapest utcáira.

A művészet nem ismer (nyelvi) határokat: John Malkovich nem tud valami sokat sem franciául, sem spanyolul, mégis mindkét nyelven színpadra állította a The Good Canary című kortárs amerikai drámát.

A Variety értesülése szerint a Bourne-trilógia tovább folytatódik. A Matt Damon főszereplésével és Paul Greengrass rendezésével készülő legújabb rész azonban már nem Robert Ludlum novelláján alapul majd.

A finn koreográfus, Jorma Uotinen húsz évvel ezelőtt rendezte meg Piaf-előadását Helsinkiben, amiben Ladányi Andrea már húsz évvel ezelőtt is a Vak Lányt alakította. Az egyik Piafot. Merthogy – legendához illő módon – több van belőle.

Larry Hagman vonakodott szerepelni a Dallas című tévésorozatban, amikor először elolvasta a forgatókönyvét az 1970-es évek végén, mert nem látott elég pénzt benne. Mint az AP hírügynökségnek elmondta, a felesége viszont rábeszélte, hogy vállalja el J. R. Ewing olajbáró és szarvasmarha-tenyésztő, azaz Jockey szerepét. Azt mondta ugyanis, hogy a szerep még jó pénzt hozhat, ha tovább tárgyalnak a gázsiról.

Az Úr útjainál már csak az kifürkészhetetlenebb, hogy mi lesz Damon Albarn következő lépése. Tehetsége, akarata, kreativitása vitathatatlan – viszont valószínűleg többet markolt volna, ha marad az első kaptafánál. Szívesen mondanánk, hogy egy DA egy ilyen angol zenészfajtának a díszpéldánya – de sajnos nem nagyon tudunk hasonlót.

Magyarországon hozzászokhattunk már ahhoz, hogy kettő a tábor, kettő a zászló. Szerencsére van azért olyan megosztottság is, amely független a politikától. Sör vagy bor, angol vagy olasz foci, Belmondo vagy Alain Delon, Kojak vagy Columbo. De mindenek előtt: kutya vagy macska.

Mitől lesz népszerű egy szórakozóhely, avagy: ki érti a nép ízlését? Egy biztos: a nemrégiben megnyílt „romkocsmának”, az Instantnak hamar beindult a szekere. A Nagymező utca 38-as száma alatt rövid kapubejárót találunk, előtte két marcona biztonsági ember. Visszafogott, egyszerű tábla jelzi: az Instant nevű helyre érkeztünk, új szórakozóhely (kocsma) a környéken, lássuk, mit találunk odabent.

Szinte mindent tudunk a kép keletkezésének történetéről.
Lehel Jenő vasútépítő mérnök készítette 1956. november 1-jén, csütörtökön, kora délután, a Práter utcában. A szerző október végén, november elején – a győzelem napjaiban – öt sétát tett Budapesten, és 6x6-os Kodak Vollenda fényképezőgépével három tekercs 20 DIN-es Fortepan Super filmre összesen huszonkilenc fotót készített a forradalom helyszínein.

Gondolta volna, hogy már a hatvanas években voltak hajszínező samponok? És most ne a "gondolta a fene"- válasszal jöjjönek, drága olvasók. A WU2 a hajszínező sampon volt, aztán a 80-as évek elején egy magyar rockabilly banádt hívtak így, emlékezzünk csak a "Szomszéd lánya sem zavar" című ereszd el a hajamat-számra. A WU2 tehát egy inspiratív, jó név. És van hozzá egy jó reklámfilmünk is.

Csiszér Zsuzsi kiállítása még egy hónapig látogatható a XO-Galériában. A nőieség és az igazság nyomába szegődött képek, olykor Jackóra hasonlítanak, vagy egy óriási öszegyűrt fecnire. Fotórealista majom a dzsungelben. Gyűrödt csajok nejlonban. Csillagos 5-ös!