Őstulkok, lovak, szarvasok ábrázolásának páratlan gazdagságát őrzi a délnyugat-franciaországi Vézere folyó völgyének legismertebb barlangja.

Az egyik legkésőbbi dinoszaurusz, a kréta időszak legvégén élt ragadozó őshüllő fosszíliáit tárták fel.

Ilyen az, amikor egy óvodás megunja a homokozót, és máshol kezdi el kapirgálni a földet.

A modern emberek őrizhetnek néhány gént a Neander-völgyiektől, azonban egy új kutatás azt sugallja, hogy a két faj közötti utódnemzés nagy valószínűséggel igen ritka esemény volt.

A világ legrégebbi, pattintott marokköveit találták meg régészek a kenyai Turkana-medencében.

Hogyan készült a bronzkorban egy lábvért? Hogyan állították elő honfoglaló elődeink a vasat? A kísérleti régészet ezekre a kérdésekre keresi, s ad is választ.

Nagy-Britannia talán legősibb kőbe vésett rajzát fedezte fel egy régész a dél-walesi Gower-félsziget egyik barlangjában.

Kutatók szerint a ragadozók furcsa csoportjának anatómiájára vet fényt egy nagy fogakkal és kutyaszerű koponyával rendelkező krokodilszerű fosszília.

Hollandiában kőkorszaki grill-lakoma maradványait fedezték fel, melyben a pecsenye szerepét egy nőstény őstulok játszotta.

A Bolzanói Múmiakutató Intézet munkatársainak azt is sikerült kideríteni a jégemberről, hogy epekövei voltak és utolsó vacsorája egy kecske lehetett.

A mai Ausztria területén, Linz közelében találkozott össze közel 40 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi és a modern ember, a homo sapiens egy német kutató szerint.

Egyetlen forrásból származik Földünk valamennyi nyelve - állítják a beszéd eredetét kutató brit és ausztrál szakemberek.