44 milliárd dollárja van a leggazdagabb férfinak, aki vagyonát főleg aranyban tartja, így a tavalyi évben sikerült gyarapítania.

Paul Hogan, a Krokodil Dundee című film sztárja, perre készül az ausztrál kormány ellen, amiért az ellene adócsalás címén indított eljárással megsértette a jó hírnevét.

Természetesen nem a pénz boldogít, ha már, hanem az, amit kap(hat)unk érte. Azaz majdnem mindent és szinte semmit. Majdnem mindent, hiszen azt a pár kivételt kapásból fel lehet sorolni: hit, szerelem, barátok, család, és önmagunk. Viszont e néhány, pénzért egyelőre nem beszerezhető dolog jelent majdnem mindent ahhoz, hogy az ember igazán boldog legyen – anélkül meg nem sokat ér ez az egész kis földi paradicsomunk.

Pénz, zsozsó, lé, dudva, mani. Ez az, ami mindig áthatol mindenen és senkit sem kerül el. De kikerülni sem akarja senki. Attól függ, ki hogyan áll hozzá. Ízlés dolga. Nézhetünk rá így is meg úgy is, de végül mindig beismerjük: nélküle nem megy. Bár nem mindegy, hogyan. Régebben tudtunk Krőzusról, Eldorádóról, aranylázról, s a mai kor már hitelezi, befekteti, forgatja. Tőzsde és a brókerek. Bankbetét. És hol lesz ennek a vége?

A szőlő olykor édes, olykor savanyú. A legsavanyúbb szőlő azonban az, amit az ember nem tud leszedni, mert nem éri el. S hogy mi köze ennek a pénzhez és a boldogsághoz? Mindjárt kiderül.

Valahogy búskomor, depressziós, csak lógatja az orrát naphosszat. Aztán hirtelen kereket old, volt-nincs, lelép, meglóg, eltűnik, mint a kámfor. Pedig igazán nem lehet oka panaszra: szeretem, becézgetem, vigyázom minden lépését, sőt van úgy, hogy hozzá sem érek napokig, nehogy rátörjön az a szörnyű anorexia, amely pár nap alatt elviheti szegényt.

Valaminek a vége vagy egy új kezdet? Ezt egyelőre még nem tudhatjuk, de az egészen biztos, hogy a Nine Inch Nails történelmet írt azzal, amikor május 6-án teljes egészében, totálisan ingyen letölhetővé tette új nagylemezét, a The Slipet. Trent Reznor ráadásul nem is rostán kiszórt B-oldalak gyűjteményét veti gyöngyként a disznók elé, hanem egy kimondottan dalközpontú, erős NIN lemezt. A lecke feladatott, kérdés, ki olyan bevállalós és bátor, hogy legközelebb kövesse majd a példát.

Azzal kezdtem volna, hogy ha a pénz maga nem is boldogít, de az, amit veszünk érte, az azért néha perszehogy, jobb híján. Aztán kezembe került egy cseh napilap, különös közvélemény-kutatással: az Európai Unió tagállamainak polgárai között felmérést végeztek tavaly, amelynek témája a pénz, pontosabban a pénznem volt. És kénytelen voltam változtatni álláspontomon: igen, akár a pénz is boldogíthat-szomoríthat.

Kit? Kit boldogít a lé, és kit nem? Tetszettek már döbbent unokák előtt mörcsendájz pólóért verekedő nagymamát látni? Nekem volt szerencsém. És volt szerencsém találkozni világszínvonalú jazz zenésszel, aki a nettó háromezer forintos gázsijáért viaskodott a szervezőkkel. Bár ez utóbbi régen volt, most már biztos van az ötezer is…