Két évtized múltán oldották meg a tűzgömb rejtélyét, amely egy csehországi kisváros, Benesov környékén robbant fel.

Ausztrál és francia csillagászok habzsoló fekete lyukat fedeztek fel, amely tízszer nagyobb sebességgel szippantja be a gázokat, mint bármely más ismert "fajtársa".

Szokatlan objektumot fedeztek fel amerikai tudósok a NuSTAR röntgencsillagászati műholddal. A tízmillió Nap fényével ragyogó szokatlan jelenség 12 millió fényévnyire, a Szivar-galaxisban, a Nagy Medve-csillagképben található.

Erős napvihar közelít a Föld felé, de a coloradói űridőjárás-előrejelzési központ számításai szerint nem okoz komolyabb zavarokat bolygónkon.

A szénnél is feketébb a Csurjumov-Geraszimenko üstökös magja, erről tanúskodnak a Rosetta-űrszonda fedélzetén működő ultraibolya képalkotó spektrométer első mérései.

Egy aszteroida közelíti meg a Földet szeptember 7-én – jelentette a NASA. Az égitest legkisebb távolsága tőlünk a Föld és a Hold közötti távolság egytizede lehet majd.

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint halott csillagokban is újraindulhat a magfúzió, és szupernóvaként robbanhatnak fel.

A napokban került földközelbe a tavasszal felfedezett Jacques-üstökös, amely igazi különlegesség, hiszen 12 ezer évente közelíti csak meg annyira a Földet, hogy látható legyen.

Három égitest együttállását örökítette meg Salgótarján felett Komka Péter, az MTI fotósa. A Medves-fennsíkról szombat hajnalban készített felvételen balra lent a Vénusz, középen a Jupiter, jobbra pedig a Hold látható.

A Tejútrendszertől 12 millió fényévnyire ritka, közepes tömegű fekete lyukat fedeztek fel, létezését a pulzáló sugárzás árulta el.

Egy szupernóva-robbanás túlélőjét, fehér törpe maradványait fedezhették fel a Hubble űrteleszkóp segítségével 110 millió fényévnyire a Földtől.

Tíz év hosszas várakozás után az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű űrszondája elérte a tervezett célpontot, a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstököst.