Szombaton átadták a Magyar Mozgókép Fesztivál díjait. A legjobb játékfilmnek járó elismerést a Semmelweis kapta és a legjobb rendezőnek járó díjat is a film alkotójának, Koltai Lajosnak ítélte a zsűri.

Jógával, workshoppal, fotóautomatával, tárlat- és házvezetésekkel, esti koncerttel, könyvbemutatóval, vetítésekkel és három szuper kiállítással vár a Mai Manó Ház!

A német származású tervező már 14 évesen tudta, hogy divattervező szeretne lenni és karrierjét a kor leghíresebb tervezőjénél, Balmainnél kezdte, évekkel később pedig ő lett a világ egyik legismertebb divattervezője.

A milliók által rettegett diktátor szívéhez valószínűleg egyetlen nő állt közel – ő Joszif Sztálin lánya, Szvetlána volt, aki 1967-ben nyugatra menekült, hogy kitörhessen apja erőszakos örökségének árnyékából.

Molly Manning Walker Hogyan szexeljünk című alkotása az Un Certain Regard szekció fődíját nyerte el, míg kísérőfilmje, Buda Flóra Anna 27 című alkotása a legjobb rövidfilm Arany Pálma-díját érdemelte ki.

A magyarhangya áprilisban olyan egyedi vetítéseket szervez, amelyek a film szerves kapcsolatát bizonyítják a társművészetekkel. 

Idén február 28. és március 10. között tartják a 14. Frankofón Filmnapokat, ahol 24 kortárs frankofón alkotást nézhet meg a hazai közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.

Az anyanyelv használatának tiltása, állampolgári jogoktól való megfosztás, vagyonelkobzás, kényszermunka és kitelepítés – ezzel kellett szembenéznie a felvidéki magyarságnak 1945 után.

Az Eduard Beneš nevével fémjelzett elnöki rendeletek magyarok százezreinek életét lehetetlenítették el, több tízezren kényszerültek otthonuk elhagyására, és rengetegen vesztették életüket kényszermunka-táborokban vagy menekülés közben. A felvidéki magyarság kitelepítése a magyar történelem máig kibeszéletlen, sötét fejezeteihez tartozik – a nemrég megjelent Baska magyarul beszél című könyv és az azonos című történelmi dokumentumfilm a témát Baska József képzőművész és családja személyes tragédiáján keresztül mutatja be.

„A következő a magyarok kérdése. Sok emberünk azt mondja, hogy őket is el kell pusztítani. Én személyesen nem vagyok ilyen radikális. Egy nagyhatalom mondhat ilyet, de mi semmi ilyet nem tudunk végrehajtani" – mondta Eduard Beneš, a londoni emigráns kormány vezetője, későbbi csehszlovák elnök Molotov szovjet külügyminiszternek 1943 februárjában.

Az elnöki rendeleteiről, vagyis „dekrétumairól" elhíresült Beneš a magyarokkal kapcsolatban rendkívül radikálisan gondolkodott, és az újonnan létrejött Csehszlovákia régi-új elnökeként mindent megtett az ország etnikai homogenitásáért. A Beneš-dekrétumok a háborúban vesztes oldalon álló németek és magyarok kollektív bűnösségét mondták ki. A győztes Csehszlovákia vezetőjeként Beneš nemcsak az angolszász nagyhatalmak, de Sztálin támogatását is magáénak tudhatta. A generalisszimusznak a történeti hagyomány az események tükrében jogosan tulajdonítja az alábbi kijelentést: „a magyarkérdés vagonkérdés".

A kollektív bűnösség logikája értelmében a Szudéta-vidékről kitelepített németek helyére és más területekre mintegy 40 ezer magyart hurcoltak be: őket fűtetlen marhavagonokba zsúfolták, és a kényszermunka helyszínét jelentő településeken embertelen módon, szinte rabszolgaként bántak velük.

A Felvidék teljes reszlovakizációja érdekében azokat a magyarokat, akik nem vallották szlováknak magukat, megfosztották az állampolgárságuktól. A döntés következményeképpen a magyarok nem vállalhattak állami tisztséget, nem voltak jogosultak a nyugdíjra és más támogatásokra sem, ugyanakkor a közéletben és a hivatalokban is megtiltották a magyar nyelv használatát. A vagyonelkobzástól, kitelepítéstől és állampolgári jogaik elvesztésétől félve mintegy 423 ezer magyar folyamodott a szlovák állampolgárságért, közülük mintegy 327 ezer embert szlovákká is nyilvánítottak.

A kitelepítés, a jogfosztottság és az erőltetett szlovakizáció elől sokan Magyarországra menekültek – így tett 1947 januárjában a rozsnyói Baska család is. Baska György földműves, felesége, Mária, valamint gyermekeik – József, Valéria, Magdolna és a kis György – 1947 januárjában a Szudéta-vidéki kitelepítés utolsó hulláma elől menekülve szekérháton szöktek át a zöldhatáron.

A legidősebb Baska-gyermek, az akkor 12 éves Baska József életének alapélményévé vált a menekülés, amelyet festőművészként a szekér visszatérő motívumaként épített be alkotói világába. Gyermekkori élményeit és az elűzetés traumáját Baska József naplóbejegyzéseiben is rögzítette, amely 1993. augusztus 25. és szeptember 7. között folytatásokban jelent meg az Új Magyarország című lapban.

A magyar és a csehszlovák állam között létrejött lakosságcsere-egyezményt – amelynek értelmében annyi magyarnak kellett volna elhagynia Szlovákiát, mint ahány magyarországi szlovák önként a Felvidékre költözik – már 1946 februárjában megkötötték, a magyar kormány azonban az időhúzásra törekedett. A felvidéki magyarok Szudéta-vidékre hurcolása azonban megtette a hatását, így Magyarország végül beleegyezett a lakosságcserébe.

Az első, felvidéki magyarokkal teli tehervagon 1947. április 12-én, az utolsó vonat 1947. június 5-én indult útnak. Az intézkedések hatására mintegy 76 ezer magyart telepítettek át Magyarországra, míg Csehszlovákiába kb. 60 ezer szlovák költözött. A kitelepített családok nemcsak vagyonukat, otthonukat, rokonaikat és barátaikat veszítették el, de a lakosságcserével megbolygatott településeket szinte mindenütt évtizedeken át erős belső feszültségek jellemezték. A kitelepítés traumája generációkon át éreztette hatását.

„Az édesapámmal történt feloldhatatlan és visszavonhatatlan igazságtalanság rányomta bélyegét az életművére, és absztrakt alkotásaiban tetten érhetőek a menekülés fontos motívumai: a szekér, a mozgás, az út. Az ő üzenete bennem is elemien zsigeri indulatokat generált, amelyeket vissza kellett fejtenem" – mondta Baska József lánya, Baska Barbara, a Baska magyarul beszél című film rendezője.

A Baska magyarul beszél című könyv, valamint a történelmi dokumentumfilm a magyarságuk miatt ártatlanul meghurcolt emberek tízezreinek állít emléket. A kisregény 2023 novemberében jelent meg, az azonos című történelmi dokumentumfilmet 2024 januárjában, a Dunán láthatja majd a nagyközönség.  

A tavalyi év legnagyobb kritikus- és közönségkedvenc romantikus filmje, az Előző életek szívszorító történet az életre szóló döntésekről, a kihagyott lehetőségekről és az igaz szerelemről.

Nora (az alakításáért Arany Glóbusz-jelölt Greta Lee) és Hae-sung (Teo Yoo) gyerekkorukban a legjobb barátok voltak, de a kislány elköltözése szétválasztotta őket egymástól. Húsz évvel később online újra egymásra találnak, azonban felnőttként már egészen máshol tartanak az életükben. A személyes New York-i találkozás mindkettejükben váratlan érzelmi lavinát indít el, és rákényszeríti őket, hogy végre szembenézzenek a valódi érzéseikkel.

Az A24 gyártásában készült, korábban a Sundance Filmfesztivál, a Berlinale és a CineFest versenyprogramjában bemutatott Előző életeket jelenleg komoly Oscar-esélyesként mérlegelik. Elnyerte a legjobb film Gothan-díját, a National Board of Review legjobb rendezői debütálás díját, a National Society of Film Critics és a New York Film Critics Circle legjobb film díját. Öt Arany Glóbusz-díjra jelölték (a legjobb dráma, idegen nyelvű film, rendezés, forgatókönyv és női főszereplő kategóriákban), valamint az összes amerikai kritikusi és szakszervezeti lista élvonalában szerepel – utóbbi azért kiemelten fontos, mert az egyes szakszervezetek tagjai szavaznak később az Oscar-díjakról is.

Az amerikai függetlenfilmes szcéna ikonikus rendezője, Todd Haynes új filmje, a May December című dráma a világ számos pontján sikereket ért el, de lássuk a lista további kilenc, plusz egy helyezettjét is!

A Sundance-en debütál Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai A boldogság ügynöke (Agent of Happiness) című, több éven keresztül Bhutánban forgatott filmje.

Igazi különlegességgel kedveskedik a Bagossy Brothers Company a rajongóinak: az idén fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő koncertzenekar egy dokumentumfilmmel eleveníti fel az elmúlt évtized eseményeit.