Kultúrpart


Irigykednek, hogy másnak milyen nagy

Irigykednek, hogy másnak milyen nagy

2010. 01. 05. | Kultúrpart

A 828 méter magas dubaji Burdzs Kalifa nem jelent követendő példát az építészeti kultúra számára, mondják német szakemberek. Európában kevésbé az új és egyre nagyobb épületek felhúzásán van a hangsúly, hanem sokkal inkább a már meglévő épületek felújításán, áll a német építészmérnökök egyesületének Berlinben közzétett állásfoglalásában.

"Senki sem tudja, hogy hová vezet a sejk alaposan előkészített vétke. Egy azonban biztos, az vasbetonná és üveggé változtatott sivatag nem jelent tartós adalékot a világ építészeti kultúrájához" - mondta a világ legmagasabb épületének átadása kapcsán a szervezet elnöke, Christian Baumgart.

A Németország legismertebb építészei között emlegetett Meinhard von Gerkan "gazdaságilag értelmetlen és a pénz hatalmát szimbolizáló presztízsjelképnek" nevezte a felhőkarcolót. A berlini főpályaudvar építésze szerint egy hasonlóan magasra nyúló épületnél az építési és üzemeltetési költségek határtalanná válnak. Azt mondja, nem véletlen, hogy a világ legmagasabb felhőkarcolója egy muzulmán országban épült meg, és nem például az Egyesült Államokban, ahol az ésszerűség előbbre való a hatalom demonstrálásánál.

A német építészeti múzeum igazgatója szerint ugyanakkor a Burdzs Kalifa mérföldkőnek számít, akár őrültségnek tartják az épületet, akár nem. Peter Cachola Schmal jóslata alapján a 828 méteres torony legalább tíz évig a világ legmagasabb épülete lesz. Az emberiség nem fog lemondani a hasonló objektumokról, mégha a hasonló épületek felhúzása ökológiai szempontok alapján jelenleg értelmetlennek is tűnik.

Schmal emlékeztetett arra is, hogy sokáig a New York-i Empire State Buildinget is hibának tartották, és hosszú időn át üresen állt. "A szemlélet azonban 20-30 év múltán megváltozik" - mondta a múzeum igazgatója, aki szerint a 828 méteres toronyból leginkább az építészeti technika profitálhat. "De leghamarabb csak pár év múlva tudhatjuk meg, hogy milyen előrelépéseket értek el a torony építésekor" - jegyezte meg Schmal.
tovább
Fáraóátok Berlinben

Fáraóátok Berlinben

2010. 01. 04. | Kultúrpart

Nofertiti újabb vihart kavart Berlinben. Ezúttal azonban nem az egykori egyiptomi királyné 3400 éves mellszobra tulajdonlásával kapcsolatban éleződött ki a háború Németország és a szobrot magának követelő Egyiptom között.

tovább
Atom jó múzeum nyílik Pakson

Atom jó múzeum nyílik Pakson

2010. 01. 04. | Kultúrpart

 Tíz évvel ezelőtt, 1999-ben kapott a paksi atomerőmű üzemtörténeti gyűjteménye múzeumi rangot. A Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogató Központja bemutatja ugyan a nukleáris energia békés célú felhasználását, de a paksi atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos emlékek még nem kerültek nyilvánosság elé. Ezen kívánnak most változtatni, megépítik az atomenergetikai múzeum épületét.

tovább
Többmillió eurót érő kóristák tűntek el

Többmillió eurót érő kóristák tűntek el

2010. 01. 02. | Kultúrpart

Ellopták Marseille-ben Edgar Degas egy 30 millió euróra becsült festményét - közölték csütörtökön rendőrségi forrásból. Az impresszionista festő mintegy húsz alkotása van kiállítva október eleje óta a dél-franciaországi nagyváros Cantini múzeumában, ezek egyikének a hiánya tűnt fel csütörtökön a személyzetnek.

tovább
Akikre büszkék vagyunk

Akikre büszkék vagyunk

2010. 01. 01. | Kultúrpart

A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódva ezúttal városszerte, szabadtéren elhelyezett tablókon mutatják be a baranyai megyeszékhely kiemelkedő alakjait. A látogatókon kívül a helyiek is felfedezhetik saját példaképeiket, legyen szó egy-egy kisközösség népszerű tagjáról, vagy akár nemzetközileg is ismert személyiségekről.

tovább
Keresztül-kasul Pest megyén

Keresztül-kasul Pest megyén

2009. 12. 29. | Kultúrpart

Nemcsak a klasszicista stílusú pesti Vármegyeháza épületegyüttesét, hanem a régióhoz az elmúlt ezer évben kötődő írók, költők munkásságát is megismerhetik az olvasók a Pest Megyei Közművelődési Intézet új kiadványából- közölte az MTI-vel hétfőn Makra Borbála igazgató.

tovább
10 milliárd forint egy Matisse-ért

10 milliárd forint egy Matisse-ért

2009. 12. 29. | Kultúrpart

Henri Matisse Sárga kankalinok című műve bizonyult a legdrágább festménynek az idei nemzetközi aukciókon. A francia festőművész 1911-ben készült alkotása - a 2008 nyarán elhunyt francia divattervező, Yves Saint-Laurent művészeti hagyatékának részeként - egy 2009. februári párizsi árverésen kelt el 35,9 millió euróért (9,8 milliárd forintért).

tovább
süti beállítások módosítása