A szocializmusban minden olyan egyszerű volt. Ha az ember felvett egy ún. készruhát, máris hódított. De van olyan ruha, melyet úgy öltünk magunkra, hogy nincs készen? Rátonyi Róbert olyan arccal reklámozza az ún. készruhát, mintha még mindig a harmincas években lenne, egy Nagymező utcai lokál színpadán.
A szocialista reklámok jól ismert fülledt erotikája köszön vissza ezen a hetvenes évek elején forgatott kvázi home-pornóban, mely a töltött ostyát hivatott reklámozni. Harkányi Endre is inkább a nápolyit majszolja a nő helyett.
Nő vagy férfi? Férfi vagy nő? A pletykák szerint ez is, az is. A valóság az, hogy Salvador Dalí egykori modelljéről maga a festő terjesztette e hírt, a hatékonyabb reklám érdekében. Állítólag. Ám elnézve a szexista, korbáccsal fenyegető perszónát, mégiscsak a férfiak szíve dobban inkább. Prof. Disco Múzyka most jól kivesézi az énekes(nő)t.
Az Állami Áruház húsosztályán jártunk. A nevelő célzatú szocialista horrorban egy háziasszony a pecsenyekacsa fogyasztására akart rábeszélni minket, a meggyőzés egyik leghatékonyabb eszközével, egy hatalmas, éles késsel.
Életünk egy nagy meccs, gólokat kapunk, gólokat adunk, győztest pedig általában nem hirdetnek. De ki a valódi győztes: A válaszokat megtudhatjuk a Centrál Színház Meccs című előadásából. A premier október 10-én lesz. A Mozgópart egy próbáról hozott színes-szagos tudósítást.
Már a Bohóc csoki is keserű. Történt ugyanis, hogy ezeket a fura szerzeteket, piros orral, égnek álló hajjal, hatalmas cipővel száműzni akarják a Fővárosi Nagycirkuszból. A bohócok nem hagyták magukat, igazi demokrataként tűntetni kezdtek a Városligetben.
Állami Áruházunk elfekvő készletei között találtunk egy újabb kisfilmet, melynek tanulságos meséje szerint a kultúrált megjelenés nem luxus, hanem követelmény. A kiművelt, szocialista emberfő hiába vesz fel inget, nyakkendőt, ez nem elég. Mivel elmaradt a zakó, felszólítja egy égi hang, hogy "jöjjön ki a képből". Orwell-i vízió a hatvanas évekből.
A Kultúrpart lomizói kikukázták a képzeletbeli Állami Áruház szemetését és egy rakat retró reklámot találtak. Ezeket tesszük most közszemlére. Második tanmesénk arról szól, hogy ha az IBUSZ társasutazásra fizetünk be, nyelvtudás nélkül, olcsón utazhatunk. Persze, főleg szocialista országokba, ahol egy közös nyelv volt, az orosz, illetve a csencselés közös nyelve.
A Kultúrpart lomizói kikukázták a képzeletbeli Állami Áruház szemetését és egy rakat retró reklámot találtak. Ezeket tesszük most közszemlére. Elsőnek a BIP tisztítószer szocialista sci-fijét kínáljuk fel a kedves lomtalanító olvasóknak. Landoljon Ön is a BIP űrhajójával a legvidámabb barakkban!
Heti körképünk a disznó kissé elfeledett alkatrészeiről szól, a fejről és a körömről. Megtudhatjuk, hogy emeleten nem lehet főzni, mit utálnak a kanadaiak, valamint mibe jó a fej! Jó étvágyat!!!
Újra itt van a sapkás Professzor, hogy kísérletezzen veled, hogy teleportáljon az egykori Csehszlovákiába, mely titokzatos országról sokan azt hiszik, hogy az élet nem is volt ottmóka kacagás, és táncdal. Pedig minden igaz, a csehek nemcsak a Kisvakond nadrágját találták meg, hanem Karel Gottot is, aki minden slágert átültetett cseh nyelvre. De Professzor Disco Muzyka is megtalálta a híres bonvivánt!
Újra itt vannak a nagyon szőkék és a nagyon nők. Nagyon szakácsok a konyhában, és nagyon nagy irodalombarátok a kanapén. Imádják Puskint, nem rontják el a rántást, és most sem akarnak mást, mint egy képzeletbeli barométerrel megmérni, hogy meddig bírod a mellek közé szorított csirkehús látványát, meddig bírod hallgatni Tatjána levelét kékharisnya dialektusban. Imádni fogod. Vagy nem. De az biztos: a végén valami kisül a dologból. Vagy nem.