Mondhatnók, megpofozással, sarokbaállítással és komoly intővel ér fel a közép-kelet-európai tagállamok értékelése a magyar térségmegmentő dolgozatról. Nem ártott volna a véleményüket kérni. Korábban. Most a szüleinket is behívatnák, ha tehetnénk, de hát nekünk, világ árváinak még azok sincsenek, lelencei vagyunk széles e határnak…

- sikítja könnyek közt egy alighúsz kislány, miközben négy tagbaszakadt férfi gyakorlatilag agyba-főbe kínozza. Nem részletezem. Vidám szombat esti szórakozást színlelnek ők a producer kérésére, egy szemmel láthatóan lakótelepi lakás rejtekén.

Most már mindenki számára bizonyosság: Novák Péter, a borkóstoltatásban verhetetlen Béla bá', és a mi drága jó kultúrpartos munkásaink olyan vadak, hogy dalban mondják el... Hogy mit? Természetesen a Born To Be Wild-ot, illetve magyar kocsmakultúrában Bor To Be Wine-ként híresült kiszámolót. Történt egyszer (a hétvégén), hogy derék fiaink borkóstolásra igyekeztek. Nem is akárhová. Kőszegre, a Boráriumba tértek be komoly arccal, ahol számos dolgot sikerült tisztázniuk Béla bá'-val. Például azt, hogy a Gyémánt című dalt nem Ákos írta. Béla bá' a Paff, a bűvös sárkánytól a Born To Be Wild dallamára húzott Gárdonyi Géza versig mindent el tud énekeli. Naná, akinek olyan finom borai vannak...

Működik bennünk a pavlovi reflex, elérzékenyülünk karácsony táján, és hogy ez a téli napfordulóval, az ár-apály jelenséggel, vagy a szeretet energetikai terével van kapcsolatban, nem tudjuk. Csak egy biztos: írtunk minden kedves olvasónknak egy dalt.

A mozgólépcsőn lehetőleg jobb oldalon kell utazni és a bal oldalt szabadon kell hagyni a siető utasok számára – rendelkezik a BKV utazási feltételek/egyéb feltételek alpontjában. Tán egy évtizede – ha nem több – öles betűkkel is hirdették volt az aluljárókban az új, nyugati módit, hátha leesik valakinek, kiről-miről van szó, aztán a feliratok is eltűntek és a szokásjog sem változott: aki siet, induljon el időben, de rám ne számítson! Még a mozgólépcsőn sem! Kurva élet!

Még véletlenül sem szeretnénk magunkat, legfőképpen Novák Pétert fényezni, de az a helyzet, hogy e kisfilm egyik szereplője bizony mégis maga Novák Péter, főszereplők a gyerekek, témája pedig egyik nagyon fontos szívügyünk.

Erre a címre is rákattintottál? Mindent elolvasol, csak legyen benne rád nézve valami igéretes? Vagy írtam volna öngyílkosjelölt brókerekről a tőzsdén? Esetleg többre mentem volna a zaftos, lucskos, taknyossal? „Neked a divat mondja meg, hogy ki vagy?” Az ösztön ösztönöz? A nyáj terelget? Orrodnál fogva vezetnek (ki)? Remek, remek. Tényleg nagy a köd…

…otthon. Vajon miért? Mert a közélet így, a politika úgy, a jóisten meg amúgy. Olybá tűnik a demokratikus(érték)rend túlságosan szofisztikált az erős hazainak, csak vészkorszakos hajnal hasadtán keressük az elveszett paragrafusokat frissen hulló pernyeesőben. Ami szép, az szép.

A Kultúrpárt májusi megalakulása, majd a „kultúrbusz” fővárosi körútja után újabb akcióra készül a Kultúrpart: október 3-án a Gödör Klubban kortárs burleszk estre várjuk az érdeklődőket. Fogyasszuk együtt a kultúrát, a kulturális labirintustól a közéleti tortacsatáig!

Persze, csak ki kell várni a nagy konstellációt! A Kultúrpart írói az Üzenet a földről rovatban – jó esetben – a heti témákra reagálnak publicisztikáikkal. Ezen témákat házi asztrológusunk instrukciói alapján jelöljük ki, afféle háztartási okkultizmustól vezérelve, legyen már valami összhang a matéria, a mentális, és a spirituális síkok között! Hogy néz ez ki a gyakorlatban?

Most telt be a pohár. Nem tudom, a három évtizede rendszeresen rámtörő évadkezdő depresszió hajtja-e a kurzort (szeptember 1., és pont hétfő?), vagy tréfát félre: tényleg elfogyott a türelmem, és beengedéseken, számadásokon túl a leszámolás ideje is elérkezett.

Lassan, de gyilkosan. Hogy lakik bennünk egy másik én, ebben megegyezhetünk. De hogy az lenne a szebb, az okosabb, a higgadtabb? Vedd elő a jobbik énedet! – szólt Gizi néni, és nyomatékosítás gyanánt, rendszeresen kutacstájékra súlytott pecsétgyűrűjével. Félek, csak a rosszabbik van nálam – gondolom most, annyi év után is – vagy csak félek elővenni. Gyanakvóvá tesz a tapasztalat: aki eddig elővette, hát, mondhatni rendesen leszerepelt.